Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

5 A vár ostromáról és visszafoglalásáról a legújabb munka: PálffyGéza: A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete 1597-1997 Pápa, 1997. 6 Baranyai Béláné: Rendelet 1702-ből a magyar várak lerombolására. = Műemlékvédelem, 19. 1975. 193-195. 7 A kastélyban 1870 után végzett átalakításokra több megfigyelés utal. Feltételezzük, hogy gróf Esterházy Pál idejében, neobarokk stílusban alakítanak át szalonokat, folyosókat választanak szét, stb. Egy későbbi átalakításra mutatnak a folyosókon megfigyelhető neogótikus fülkék, párkányok. Hasonló stílusú átalakítás figyelhető meg az egykori istálló nagytermeiben is. Mindezekre még további falkutatás és a megmaradt levéltári anyag feldolgozása adhat további információkat. 8 Az egykori Országos Műemléki Felügyelőség - jogutódja ma Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - Tervtárában megtalálhatóak a vizsgálat tervlapjai, alaprajzai. Tanúságuk szerint az orosz használat időszakában minimális átalakítást éltát az épület, csupán néhány válaszfalat húztak a termekben. A Pápai Városi Múzeum 1959-ben kezdte meg működését, majd 1964ben az ország többi múzeumához hasonlóan az akkor kialakított megyei múzeumi hálózat részeként a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság részévé vált. A múzeum történetére Id.: Miihay Sándor: Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához. Pápa, 1971. és MithaySándor: 17 év a pápai Helytörténeti Múzeumban. = Pápai Múzeumi Értesítő, 3/4. Pápa, 1992.7-16. 9 A homlokzat felújítás terveit a VÁTI-ban Ágostházi László építész készítette. A dokumentáció az 1:110 léptékű homlokzati rajzokkal a KÖH Tervtárában (ltsz. 5287) található. A felújítás során leszedték a külső ablakszárnyakat és a műszaki leírás szerint a keleti szárnyon megmaradt több belső, eredeti barokk szárny mintájára készíttették el a többi belső szárnyat. Az új tokok és szárnyak tölgyfából készültek. A szárnyakat kettős üvegezéssel látták el, az eredeti ablakosztásra fémpálca imitációkkal utaltak. A terv kiírása szerint a homlokzaton csupán e fellazult, feltáskásodott vakolást távolították el, alapvetően javításként értelmezve a homlokzat rendbetételét. Az akkor elkészült homlokzati kép maradt meg napjainkig, azóta sem került sor külső felújításra, festésre. A külső felújítással egy időben belső restaurálási munkákra került sor. Parkettát cseréltek, új ajtókat készítettek a Nádor-teremben, falakat tapétáztak. Mindezek után nyílt meg 1965-ben a kastélyban az első állandó kiállítás. Fentiekre ld. Mithay Sándor előző jegyzetben említett visszaemlékezését. 10 A restaurálást 1988-1989-ben Král Éva, Cweiber Ferenc, Felhősi István és Lehrbaum Gábor végezték, a művészettörténeti feldolgozásra, Mildorfer tevékenységére ld. Gaiavics Géza: Pápa, kastélykápolna. [Budapest], 1992. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 428.); Král Éva: A pápai Eszterházy-kastély XVIII. századi kápolnájának restaurálása. = Műtárgyvédelem, 21. Budapest, 1992.23-39. 11 Rózsa (4. jegyzetben i. m.) Szerző célja - mint írja - a különböző látképek, csataképek öszszegyűjtése bemutatása és csoportosítása volt. Munkájában nem foglalkozott a veduták topográfiai hitelességének, az ábrázolások történeti forrásként felhasználhatóságának kérdésével. 12 A kastély az 1990-es éveket követően a vagyonátadási eljárások során a magyar állam tulajdonába került. A kezelő a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, ingyenes használati jogot a kastélyban könyvtárat, művelődési házat és zeneiskolát működtető városi önkormányzat és a múzeumot fenntartó megyei önkormányzat kapott. A megkezdett födém és tetőfelújítás a kincstár forrásaiból valósult meg, Kaló Judit építész (ÁMRK) tervei szerint. A felújításba 1999 tavaszán kapcsolódtunk be, mint az épület kutatására kijelölt művészettörténész és régész. Tekintettel arra, hogy az épület mindvégig lakott volt, falkutatásra csak korlátozott mértékben került eddig sor. Ásatást jobbára a kastély környezetében végeztünk, a belsőben mindössze három szondát nyithattunk az északi szárny lakott helyiségeiben. Utoljára 2001 őszén dolgoztunk a kastélyban, a további kutatást pénzügyi nehézségek tették lehetetlenné. A cikk írásakor - 2004. január - ismét felcsillant a remény, hogy idén folytatódhat a kutatás legalább az időközben kiürült keleti, földszinti terekben. Kutatásaink során a legmesszebbmenő