Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

Esterházy Ferenc kortársaihoz hasonlóan gyakori levelezéssel intézte kiterjedt birtokainak ügyeit. Közel félezer levelét ma a pápai múzeum őrzi.

37 Az 1739-ben Pozsonyból írt egyik levele szerint az elhagyott épületekkel megkezdhetik a kastély felújítását. Az utasítás boltozatok lebontásáról, lépcsők, folyosók átépítéséről szól, feltehetően egy átgondolt építészeti koncepció jegyében. A további levelekből nyomon követhető az építkezés üteme, a mesteremberek sorrendje. Fentiek alapján is egyértelmű, hogy a pápai kastély mai képe nem Esterházy Károly egri püspök, hanem apja Ferenc személyéhez köthető. Az eredetileg tervezett és építeni kezdett zárt udvaros együttes a 18. század derekára elavultnak, régiesnek minősült. A tervet Voit Pál feltételezése szerint Franz Anton Pilgram alkotta, s e tervet ismerhette és örökítette meg Pápa látképének festője is talán az 1760-as években.

38 Ezért is dönthetett Ferenc gróf a változtatás mellett, vagyis a város felé, a Főtérre nyitott cour'd honneur-ös kastélyforma mellett. Miként levelezésében olvasható a kastély az 1750-es évek elején lényegében készen volt, hiszen birtokosa kályhákról, bútorokról intézkedett. A nagyléptékű átépítés befejezéseként került sor a kápolna kifestésére. Apja 1754-ben bekövetkezett halála után Esterházy Károly semmit nem változtatott a kastély képén. A 19. század második felében végzett felújítások során is csupán belső átalakításokra került sor. Az eredeti faburkolatú, kifestésű barokk terek és az ekkoriban kialakított neobarokk belsők vizsgálata, elemzése már nem e tanulmány feladata. Jegyzetek 1 A kora településnyomokra ld. Magyarország Régészeti Topográfiája. IV. Veszprém megye régészeti topográfiája. A pápai és a zirci járás. Szerk. Torma István. Budapest, 1972.193-207. 2 A település történetére a legújabb összefoglalást a város önkormányzatának kiadásában megjelent Tanulmányok Pápa város történetéből. I-II. Szerk. Hermann István. Pápa, 19941996. adja a korábbi szakirodalom felsorolásával. A rendkívül alapos tanulmányok egy tervezett várostörténeti monográfia előmunkálataként készültek, de annál sokkal gazdagabb, részletesebb feldolgozását jelentik a város történetének. A történeti adatokat mi is a fenti tanulmánykötetekből vettük, dolgozatunk terjedelem szabta korlátai miatt, a jegyzetekben történő egyedi hivatkozást elhagyván. 3 Gerő László -Sedlmayr János: Pápa. Budapest, 1959. 33-36. Feltehetően ekkor hagytak fel több, korábban Pápához tartozó kisebb falut, miként a közeli Győr erődítésénél a várost övező középkori falvak java részével történt. 4 Erre utal, hogy a vár legkorábbi ábrázolásának tekinthető Vatikánban őrzött metszeten a várost palánk keríti (ld. Rózsa György: Öt évszázad pápai látképei. Pápa, 2000. 12-13. és I. kép), amelynek alaprajza semmiben nem hasonlít a Giulio Turco és Bernardo Magno féle 1571-1572-es vártervhez. Ld. Gerő - Sedlmayr (3. jegyzetben i. m.) 37. Ugyanezt mutatja az Ortelius krónikájában 1602-ben megjelent metszet is. Rózsa i. m. 13. és 1. kép