Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

vajon helyiségünk északi fala az előbb említett pince vonalában húzódik-e. A kastély keleti szárnyának földszinti tereit különböző korú boltozatok fedik. Falkutatás nélkül is egyértelmű volt, hogy az egykori kerti kijárat helyén a 18. század végén kialakított stukkódíszes Sala terrenatól északra lévő, falpillérekről indított boltozatok - pincében és földszinten egyaránt - korábbiak a déli szakasz fiókos dongaboltozatainál. A szondázó falkutatás igazolta, hogy a kastély külső keleti falához egy későbbi fázisban építették a beálló pillérekről boltozott, tárházként használt helyiséget.

24 A külső homlokzati falat áttörő kőkeretes ablakokat - esetünkben három nyílást - a nagy barokk 18. századi kiépítéskor vágták a falakba. Az ablakok helyét a homlokzati kép határozta meg, fülkéik ezért ferdék, nem esnek egybe az ablaknyílások és a boltfiókok a belső terek felől.

25 A szárny déli felében az ablakok már a falakkal egyidősek, így fülkéik szabályosak, rendben lévők. Kutatási észrevételeink vázolása után megkíséreljük a 17. századi ábrázolásokat, inventáriumokat segítségül szólítván felrajzolni a pápai vár mai ismereteink szerinti építéstörténetét. A középkori várat, az eddigi felvetésekkel egyezően több, egymással össze nem épített ház, fallal övezet együttesének tartjuk. A vár legkorábbi ábrázolásai két csoportra oszthatók, amelyek mindegyike számtalan későbbi metszet, veduta forrásának tekinthető.

26 Az egyik a várost és várat délről, madártávlatból ábrázolja, legkorábbi változata egy Vatikánban őrzött rézkarc,

27 amelyet időrendben az 1602-ben megjelent Sibmacher-féle metszet követ. A metszetek és későbbi változataik a várat a várostól vizesárokkal elválasztott, négyszög alakú építményként ábrázolják, amelynek 6. kép. Az udvart délről határoló 17. századi fal feltárt részlete, 2001