Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

nyílásokkal áttört falán belül különálló épületek állnak. Az első típus legismertebb, ám legkevésbé hitelesnek tűnő változata a Houfnagel-féle metszet. A festői elrendezésű, palánkkal kerített város északkeleti sarkában emelkedik a körbástyás, ugyancsak palánkkal övezett vár. A vár kapuját, szemben a másik ábrázolás típussal, a tőle árokkal elválasztott város felőli oldalra helyezi, noha a városfalat egybeköti a vár falával.

28 A várban ábrázolt épületek festői képe a rajzoló fantáziájának terméke.

29 A másik alaptípus, amely először a Dilich-krónikában jelent meg 1600-ban, bizonyos elemeiben emlékeztet a legkorábbinak tartott színezett rézkarcra. A várost és várat keletről egykor határoló tó felőli nézet az előbbihez hasonlóan egy magas, fallal övezet belső várat ábrázol a belvárostól északra. Az ábrázolás a vár kapuját a keleti, a várost és várat összekötő keskeny földnyelv végére, a védelmére épült tó felőli bástya mögé helyezi.

30 A kapunak a város felőli oldalán egy kisebb tornyot látunk. Jellegzetes motívuma a metszeteknek a napjainkig fennálló és inventáriumokból is ismert Tizesmalom. Az ábrázolások egy másik, ám rendkívül kisszámú csoportját alkotják a hadmérnöki felmérések. A Giulio Turco és Bernardo Magno nevével jelzett terv egyike a legkorábbi felméréseknek. Az 1572-ben kelt rajz az akkori valóságos és a tervezett állapotot együtt ábrázolja. A 16. század derekán a nagyjából téglalap alakú erősség északkeleti sarkában állt a várostól vizesárokkal, olaszbástyás falövvel elválasztott belső vár négyszög alakú tömbje. A keleti oldalon toronnyal, falszorossal fokozták a kapu védelmét, a déli falszakasz kivételével a többi oldalon építmények illeszkedtek a várfalhoz. Az ábrázolt állapot Martonfalvay erődítési munkálatai során jött létre az 1550-es évek második felében.

31 Giulio Turco terve szabályos hétszögű, olaszbástyás erődfallal vette volna körül a várost, felszámolván a belsővár különállását. A terv a korszak számos nagyszabású várkiépítései tervéhez hasonlóan részben a pénztelenség áldozatává vált. Amennyiben hihetünk az 1653-as és 1667-es felméréseknek, csupán a várost, a tó felőli oldal kivételével, körbevevő bástyás palánkerődítés valósult meg, továbbá megépült a belsővár délkeleti sarkánál, a kapu védelmére egy olaszbástya.

32 A pápai vár 17. századi ábrázolásainak sorából kiemeljük a helyi ferences templomban található olajfestményt. Az 1683-ban készült fogadalmi kép a Pápátcsaládi székhelyül választó, 1662 óta pápai főkapitányi címmel bíró idősebb Esterházy Ferencet és feleségét Thököly Katát mutatja, amint a celli Mária előtt térdelvén pestis elleni oltalmat kérnek az égiektől. A két alak között látható a pápai vár és várkastély. A festmény északkeletről mutatja a számunkra most