Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

léres homlokzathoz tartozó eredeti járószint a középrizalit előtti támpillérnél legalább két méterrel volt mélyebben a mai külső szintnél. A kastély nyugati oldalszárnya külső homlokzati falának északi, nagyobb szakasza az északi támpilléres fallal egyező anyagú, textúrájú.

20 A belső udvarban Mithay Sándor már 1964-ben feltárt egy kettő méter széles kő-tégla falat.

21 A fal két kisebb kis szakaszát hitelesítés céljából ismételten kiástuk. (6. kép) A fal anyaga, textúrája alapján egyértelműen nem középkori eredetű, azonos korúnak tartjuk a kastély előbbiekben leírt északi támpilléres, valamint nyugati homlokzati falával. A vár épületei a 17. századi leírások szerint a keleti, északi és nyugati falakhoz tapadtak, az udvarban feltárt déli falhoz nem kapcsolódtak helyiségek.

22 A kastély északi szárnya alatt, annak nyugati harmadában egy boltozott pince húzódik. Az eredetileg síkfödémes, középütt haránthevederrel megosztott tér a középkori vár egyik helyisége volt. Északi falának felső, visszabontott szakaszát a felette lévő földszinti helyiségben tártuk fel, négy méterrel beljebb a mai külső homlokzati síknál.

23 Az északi szárny közepén, a barokk díszlépcső mögötti raktárban mintegy egy méterrel a mai szint alatt tártunk fel középkori téglapadlót. Az egykori helyiség kiterjedését még nem ismerjük, nyugati fala megfelel a mai felmenőfalnak. További kutatást igényel annak megállapítása, 5. kép. Az északi kastély egyik visszabontott 17. századi külső támpillére, 2001