Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

B. Benkhard Lilla - Mentényi Klára: A Kőszeg Rájnis utca 3. számú lakóház kutatása

túl nagy ablak mellett sajátos megoldásnak számít a felső, négyszögletes kis ablak, amelyet pontosan nem tudjuk miképpen, de talán szellőztetésre használtak, és amelynek párhuzama a Schneller utca 1. számú ház homlokzatán került elő.

41 Elképzelhetőnek tartjuk, hogy ezek egy hosszú ideig élő és még a gótikában gyökerező építészeti egység részét képező elemek, egy olyan homlokzatformálásé, amely a használaton túl, elsősorban a gazdagodó polgárság társadalmi helyzetét volt hivatott reprezentálni. Hasonlóképpen, mint a korábban említett Jurisics tér 14. még valóban középkori homlokzata. Az utóbbi ún. káró ablakának egykori összefüggései - a későbbi átépítések miatt - ugyan nem nyilvánvalóak, magassága és a középső tengelyben történő elhelyezése mégis rokonítja a mi ablakunkkal.

42 További jellegzetességnek számít az, hogy a kapualjban, stukkódísz nélkül, de folytatódik a szoba fekete festése, s ez a tény valójában összekapcsolja a két teret. Egy épület kétszintesből egyszintessé történő átépítése teljességgel szokatlan feltételezés, különösen azért, mert ezzel együtt megszűnik egy fontos funkcionális téregység, a pince. A lakószoba és a konyha az alsó szintre kerül, s valószínű, hogy továbbra is használják a már előzőleg a ház végéhez toldott, harmadik helyiséget (3). Az ez idő tájt az udvar végében álló melléképületekről semmit sem tudunk. Mi indokolhatja, hogy ilyen nagymértékben megváltozott az épület? Véleményünk szerint datálásra leginkább a homlokzati ablak körül feltárt, jó megtartású, simított vakolat és a rajta lévő festett keretelés alkalmas, ami jelen tudásunk szerint nem készülhetett a 17. század második felénél - végénél később. A stukkókeretes álkeresztboltozat rozettás díszítése úgyszintén eltér a Kőszegen szokásos, egy évszázaddal későbbi, inkább már 1750 utánra tehető fiókos donga, vagy teknőboltozatokon látható megoldásoktól, tehát lehetséges keltezése nem mond ellent az ablakénak. Sajnos egyelőre nem tudjuk a választ arra a kérdésre, hogy ki és miért építette át a korábbi házat. Ismerünk ugyan egy adatot, miszerint 1665-ben Zámbó Péter háza kigyulladt, és akkor a Rájnis utca 1-ben lakó Fekete István is kárt szenvedett, mivel azonban ezt a szakirodalmi megjegyzést egyelőre levéltári forrással nem tudjuk megerősíteni, csupán feltételesen szabad kezelni.

43 Mindenesetre nem tartjuk lehetetlennek, hogy a kvalitásos külső és belső kialakítás az anyagi szempontból is tehetős Bonnya-Gombossy család nevéhez fűződik. Reményeink szerint a folyamatos levéltári kutatás révén mára közeljövőben választ lehet adni az itt felmerült kérdésekre. A 17. század végén tehát az épület dél felé egy bolthajtásos kapualjból, észak felé pedig három helyiségből, egy boltozatos szobából és konyhából,