Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

B. Benkhard Lilla - Mentényi Klára: A Kőszeg Rájnis utca 3. számú lakóház kutatása

lányával, illetve annak katolikus férjével, Johann Sebastian Himmelgeist-tel.

33 Az egykori leégett, majd átépített épület szempontjából jelentőséggel bírhat az az adat, miszerint „Hanns Niczki" 1650-ben szerepel a bordézsma-jegyzékben.

34 Komoly következtetésekre ez azonban sajnos nem alkalmas, hiszen nem biztos, hogy akinek bora volt, annak pincéje is volt. Ismerve a kőszegi bortermelés jelentőségét

35 és a belvárosi házak jellemző kialakítását, ahol a présház, illetve a pince általában közvetlenül az utca felől volt megközelíthető, arra gondolunk, hogy a boltozatos szoba és a kapualj megépítése előtt - a szomszédos Rájnis utca 5. és 1. számú házakhoz hasonlóan

36 - az alsó szinten egy présházzal összefüggő pince lehetett. Megjegyezzük, hogy a kapualj ülőfülkéinél az általunk feltételezett, s ekkorra már megszüntetett pince mindenképpen korábbi, tehát az ülőfülkék itt nem kapcsolódtak egy épített pincéből történő borkiméréshez.

37 A homlokzat élénk színekkel festett, dekoratív ablakkeretelése, stílusát tekintve, leginkább azokban a késő középkori hagyományokban gyökerezik, amelyeknek legszebb példáit éppen a kőszegi vár 16. század első felére keltezhető nagy, kőkeretes ablakainak festett keretdíszei jelentik, de töredékesen tanulmányozhatók a Jurisics tér 14. számú lakóház ún. káró ablakánál is. Igen elterjedt, hosszú ideig élő és általános motívumkincsről van szó, a 15-17. században a burgenlandi és a felvidéki városok többsége büszkélkedhetett hasonlóval. Úgyszintén gyakori lehetett, de jóval kevesebb helyen maradt ránk a javarészt egyelőre publikálatlan falkutatások révén ismert, földszinti „fekete szoba". Legismertebb példája a budai, ma Tárnok utcai patika 16. századra datált, szürke alapon arany csillagokat ábrázoló belső kialakítása.

38 Hasonló bolthelyiséget tártak fel a soproni Storno-házban (16. század vége) és a Templom utca 4. egykori patikahelyiségében (17. század második fele). Ezeknél későbbi analógia a 18. századra keltezhető, győri Liszt Ferenc utca 10-ben előkerült, szintén fekete alapon csillagokat mutató földszinti festés és a Kazinczy utca 20ban talált földszinti vaskereskedés, valamint az esztergomi Deák Ferenc utca 3. egyik, hasonlóképpen sötétszürkére festett szobája.

39 Egy korábbi publikációban határozottan állítottuk, hogy a Rájnis utca 3. már az 1980-as évek óta ismert fekete festése egy bolthelyiség dekorációja volt.

40 Ma az épület alaposabb ismeretében inkább azt gondoljuk, hogy egy díszesebb kialakítású lakószobáról lehet szó. Ennek a szobának szinte minden részletét ismerjük, a téglapadlótól a boltozati stukkókig. Külön érdekessége az, hogy bejárata a kapualjból nyílt, az utca felé azonban három ablaka volt. A két szokásos elhelyezkedésű, szegmensíves fülkében ülő, bizonyára szintén nem