Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Mikó Árpád: Magnus Gruber: Tractus Danubii (1531). Egy forrás nyomában

Magnus Gruber: Tractus Danubii (1531) Egy forrás nyomában MIKÓ ÁRPÁD Sok évvel ezelőtt egyik barátomtői „cédulát" kaptam egy ismeretlen, régi szövegről.

1 A kéziratos forrásból eleinte csak négy szó volt számomra érdekes, és úgy gondoltam, könnyű dolgom lesz. Hamarosan kiderült azonban, hogy a négy szó elválaszthatatlan a mondattól, amelyhez tartozik, a mondat a bekezdéstől, a bekezdés pedig az egész műtől. Maga a mű egy kódexben volt, amelyben más írások is leledzettek, és ezeknek természetesen szerzőjük is volt, nem is egy. Hamarosan, ahogyan az lenni szokott, egy szövegtenger közepén találtam magam. Vékonyan csordogáló forrással, négy szóval kezdődött a kaland, és végül rám zúdult a Duna teljes vízrendszere. Az a négy szó nagyon fontosnak bizonyult. A budai királyi palota előtt álló, 1526. szeptember 12. után Szulejmán szultán hadizsákmányaként Konstantinápolyba hurcolt, majd ott 1536-ban elpusztult bronz Hercules-szobor felirata volt, azé a szoboré, amelyről évtizedek óta nem került elő újabb adat.- Egy alig ismert literátor, bizonyos Magnus Gruber jegyezte azt a Dunáról írott piciny könyvecskét, libellust, amelyben nemcsak ez a felirat, hanem még további néhány művészettörténeti adat is rejtőzött. Nem szeretném az olvasó érdeklődését tovább csigázni, ezért kivételesen elárulom a stratégiámat: először a forrással - unalmas részletek tömegével - foglalkozom, azután pedig azt a néhány adatot emelem ki, s próbálom értelmezni, amely egy művészettörténész számára is érdekes lehet. A szerző és műve Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Oct. Lat. 39. jelzet alatt dísztelen papírkódexet őriz, amely három művet tartalmaz.

1 Az ajánlás (egyben előszó) Leonard Bock augsburgi patríciusnak, V. Károly német-római császár tanácsosának szól, s 1541. július 18-án kelt Regensburgban, a birodalmi gyűlés idején. Az első mű a magát zenggi kancellárnak nevező Felix Petancius (Felice Petanzio, Feliks Petancic) híres munkája a törökökhöz vezető utakról,' a második írás Magnus Gruber műve a Dunáról,

5 a harmadik ugyancsak Gruber kompilációja a török szultánok életéről.

1

' A kézirat másolatok colligatuma. Elemei nem azonos időben készültek, mert mindhárom írás egymástól elkülönülő ívfüzetekben van, amelyeket utólag kötöttek egybe, amint erre maga az előszó is utal (hiányzik viszont Andrea Cambini ott megígért Commentariusa). Az első fejezet és az ajánlás erős papírra íródott, a fejezet utolsó részét egy olyan, négy levélből álló ívfüzet első lapjára írták (recto és verso), amelynek másik három levele üresen maradt, pontosabban az utolsó versójára került, középre, utólag, a Tractus Danubii címe és szerzőjének ne-