Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Granasztóiné Győrffy Katalin: Mária születése vagy batseba fürdője. Egy falusi templom főoltárképének különös előzménye
16 „Exstat hic elegáns et specialis, ampla et magna, consecrata Ecclisa, cujus pavimentum totum Lapidibus quadratis eleganter ad splendorem est expositum, inchoata ab Eminentissimo Serenissimo Romanae Ecclesiae Cardinali Michaele ab Althán Episcopo Vaciensi, Abbate Tapolczensi in anno 1728., terminata ab Illustrissimo ac Reverendissimo Domino Alexandra Márjassi de Marcus Falva, Episcopo Tinniniensi et Abbate Tapolczensi Anno 1743./: Consecrata ab Eodem Anno 1744. in festo Sanctorum Apostolorum Petri et Pauli ad eorundem honorem, prouti et aedificaton/proul inscriptio supra portám majorem versus orientem clare manifestât [...] Habet aras 5,quarum Major est consecrata in Honorem Sanctorum Apostolorum Petri et Pauli". Az egri püspökség egyházi levéltára, Canonica Visitataiok. Borsodi kerület. 1746. p. 105-110. MOL Mikrofilmtár, 1687-es tekercs. Az 1769-es visitatio hasonlóan írja le a templom történetét a felszentelés évének 1743-at jelöli. „Anno 1743 consecrata hactenus non profanata." Az egri püspökség egyházi levéltára, Canonica Visitataiok. Borsodi kerület. 1769. p. 195. MOL Mikrofilmtár 1689. tekercs. Az 1829-es visitatio is a felszentelés évének 1743-at jelöli. Egri Főegyházmegye egri érsekség levéltára, Visitationes Canonicae. Miskolc Alsó 1829. MOL Mikrofilmtár 21952. tekercs. 17 Az oltár eredeti fehér-arany színezéséi az 1977-1979 közötti restaurálás során tárták fel. Az angyalok matt-, és fényaranyozása is akkor került elő, a drapéria aranyozását töredékek alapján rekonstruálták. Restaurálási dokumentáció. KÖFI Tervtár, Ltsz. 25218. 18 Lásd a 15. jegyzetet. 19 A plébános úr szíves szóbeli közlése az 1977-1979 között végzett restaurálás alkalmából. Az oltárképet Moldován Angéla és Kovács Zsuzsa restaurálta 1978-ban. Harsány, r. k. templom oltárkép. Restaurálási dokumentáció. KÖH Tervtár, Ltsz. 28169. 20 Szmrecsányi 1937. (1. jegyzetben i. m.) 47-49., 67., 68. 21 Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1955. 77. 166-167., 224., 279. 22 Magyarország műemléki topográfiája VII. (5. jegyzetben i. m.) 155., 342-343. Magyarország műemléki topográfiája VIII. (11. jegyzetben i. m.) 336-339., 368-369., 384-385., 388-390., 392., 394., 559., 610., 696., 736. 23 Lengyel László: Huetter, Lucas Noli me Tangeré, 1753. In: Barokk Művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Katalógus/Budapesti Történeti Múzeum. Szerk. Galavics Géza. Budapest, 1994. 217-218. No. 52. 24 Schiller, Gertrud: Iconographie der Christlichen Kunst. Band 4/2. Maria. Gütersloh, 1980. 63-66.; Réau, Louis: Iconographie de Fart chrétien. 1 1/2. Paris, 1957. 162., 163. 25 Carle (Charles André) van Loo, Vanloo, Vanlo. Nizza, 1705. február 15. - Párizs, 1765. július 15. Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. Hrsg. Ulrich Thieme, Felex Becker. XXIII. Leipzig, 1929. 362-363.; Thuillier, Jacques - Châtelet, Alberl: La peinture française de Le Nain à Fragonard. Geneve, 1964. 186.; Winters, Laurie G.: Carle Loo, van. In: The Dictionary of Art. 19. London - New York, 1996. 645-647. A Batseba képet a felsorolt források az ismert helyen őrzött művek között nem említik. Louis Réau, aki nagyobb tanulmányt szentelt Carle van Loo-nak, amelyet a szerzőnek sajnos nem állt módjában megismerni (Réau, Louis: Carle van Loo 1705-1765. = Archives de l'art Français. Nouv. période, XIX. Paris, 1938. 9-96.) a prágai Hochbaum gyűjteményt jelöli meg a kép őrzési helyéül ikonográfiái kézikönyvében. Réau, Louis: Iconographie de l'art chrétien. II/l. Paris, 1956. 275. Ma már csak a festmény metszet másolata ismert. Ld. még a 26. jegyzet. 26 Bethsabée. Rézmetszet és rézkarc. Felirata szerint: Peint par Charles Vanloo, en 1729. Gr. Par Frederic Horthemels et terminé par N.Tardieu. A Paris chez la veuve de F. Chereau Graveur du Roy rue St. Jasques aux deux pilliers d'or avec privilege du Roy. Frederic Eustache I lorthemels (1680/1688 körül - 1738) rézmetsző, Párizsban élő hollandiai származású rézmetsző és festőcsalád tagja. Le Blanc, Ch. M.: Manuel de l'Amateur d'Estampes contenant le Dictionnaire des Graveurs de toutes les Nations. I/IV. Paris, 1856/1888. IL: 390.; Allgemeine Lexikon der Bildenden Künstler. Hrsg. Ulrich Thieme, Felix Becker. XVII. Leipzig, 1924. 538. A metszetet a Mercure c. folyóirat 1735. júliusi számában jelentették be. Bruand, Yves - Hébert, Michael: Inventaire du Fonds Français. Graveurs du XVIIIe siècle. XL Paris, 1970. 378-380. A metszet megtalálható a budapesti Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében. Ltsz. 50 991. 279 x 348 mm. Le Blanc i. m. 2. Roux 10. E.F. 13-39. Pigler, Andor: Barockthemen. Eine Auswahl von Verzeichnissen zur Ikonographie des 17. Und 18. Jahrhunderts. 2. erw. Aufl. Budapest, 1974. L: 155. 27 David se promenant sur la terrasse de son Palais vit une femme qui se baignoit, et s' étant informé q'elle étoit; la fit venir et dormit avec elle, IL Liv. Des Rois ch. XL (Az idézet: 2Sám, 11, 2-5.) 28 Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. Hrsg. Ulrich Thieme, Felix Becker. XXIII. Leipzig, 1929. 361. 29 Thuillier - Châtelet 1964. (25. jegyzetben i. m.) 186.
