Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Granasztóiné Győrffy Katalin: Mária születése vagy batseba fürdője. Egy falusi templom főoltárképének különös előzménye

30 Ld. a 24. jegyzetet. 31 Bruand - Hébert 1970. (26. jegyzetben i. m.) 378-380. 32 Ld. a 25. jegyzetet. 33 Káptalan u. ma Kossuth u. 6. Szmrecsányi 1937. (1. jegyzetben i. m.) 42. Magyarország műemléki topográfiája VIII. (11. jegyzetben i. m.) 40., 341. 34 Ld. a 20-23. jegyzetet. 35 Eger, Kossuth Lajos u. 14. A Szeplőtlen fogantatásnak szentelt ferencrendi templom diadalívének két oldalán áll a Szent Antal és Szent Ferenc mellékoltár. AI agyarország műemléki topográfiája VII. (5. jegyzetben i. m.) 342-343.; Magyarország műemléki topográfiája VIII. (11. jegyzetben i. m.) 362-373. 36 Erdődy Gábor püspök 1726-ban alapította az irgalmas testvérek rendjét, s ezt követően került sor kórházuk, kolostoruk és templomuk Egerben (ma Markóth Ferenc u. 1-3.) felépítésére. Huetter a refektórium lambériájába 39, fára olajjal festett kis képet készített. Szmrecsányi 1937. (1. jegyzetben i. m.) 47-49., 247-249.; Magyarország műemléki topográfiája VIII. (11. jegyzetben i. m.) 384-395. 37 Barkóczy Ferenc a felsőtárkányi tavak felett építtetett 1747 körül magának nyarak) kastélyt, amelyet „fuor contrasti"-nak nevezett. Huetter festményén a háttérben a kastély látható. Szmrecsányi 1937. (1. jegyzetben i. m.) 63-76. Magyarország műemléki topográfiája VII. (5. jegyzetben i. m.) 149151.; Magyarország műemléki topográfiája VIII. (11. jegyzetben i. m.) 738., 739.; Lengyel 1994. (23. jegyzetben i. in.) 217-218. No. 52. 38 Ld. a 20-23. jegyzetet. 39 Szmrecsányi 1937. ( 1. jegyzetben i. m.) 242-245. (A 2., 4., 6. képet készítette: Granasztói Györgyné. A 3. képet készílte: Mikalik Tamás; KÖH Fotótár. Az 5. képet ksészítette: Galacanu Efstalia; KÖH Fotótár. A 7., 8., 9., 10., 11. képet készítette: Moldován Angéla; KÖH Fotótár. Az 1., 13., 14., 15. kép: KÖH Fotótár.) Geburt der Maria oder Bathsebas Bad - Die seltsame Vorgeschichte des Hauptaltars einer Dorfkirche Katalin Granasztói-Györffy Der barocke Hauptaltar der römisch-katholischen Kirche des kleinen nordostungarischen Dorfes Harsány hebt sich aus den Altären des 18. Jahrhunderts in der weiten Umgebung mit seiner Besonderheit hervor. Das Dorf war Anfang des 18. Jahrhunderts ein Gut des Priesterseminars in Eger, so ließ dessen Rektor József Vagner die Kirche 1736 als Bauherr errichten, eingeweiht wurde sie 1738. Laut den Protokollen der Kirchenbesuche ist es anzunehmen, dass das Hauptaltar mit der Geburt der Maria bei der Kirchenweihe bereits fertig war, obwohl auf dem Altartisch das Wappen des Grafen Ferenc Barkóczy zu sehen ist, der 1745 Bischof der Diözese von Eger wurde, und damals erwarb er das Dorf Harsány für die Diözese. Das in Ungarn seltene, besondere Retabel des Hauptaltars, wo vor dem Altarbild Engel aus dem Baldachin herunterhängende, geschnitzte Draperien halten, erweckte schon früher das Interesse des Autors. Der Stil der Skulpturen und sonstigen Schnitzwerke des Altars sind für den Stil des Bildhauers József Hartman charakteristisch, der sich 1744 in Kaschau niederließ, zuvor aber schon in Eger und Umgebung arbeitete. Mit dem Altar in Harsány stimmt das Hauptaltar der Peter-Paul-Kirche in Miskolc-Alsóváros fast überein, der 1744 eingeweiht wurde. Der Altar in Harsány hat eine bewegte Komposition, verfügt über feine malerische Details, mit dem Meister des Bildes „Geburt der Maria" hat sich die Fachliteratur noch nicht beschäftigt. Entsprechend den ikonografischen