Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Szilágyi András: Hihetünk-e a forrásoknak

Bisztray Gyula, Klaniczay Tibor, Nagy Lajos, Stoll Béla. Budapest, 1959. 611-613. - A találkozásról tanúságot tesznek továbbá Alvinczi Péter, kassai református prédikátor feljegyzései is. Ezek kézírásos bejegyzésként olvashatók eg}' 1597. évi augsburgi kiadvány egy példányában, amely a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtárában található, vö. Benda Kálmán: Alvinczi Péter kassai prédikátor történeti feljegyzései 1598-1622. In: A Ráday Gyűjtemény Evkönyve, 1955. Budapest, 1956. 16. 8 Takács Imre: Corona Vladislaviana avagy Corona Coronensis. Tomkó János kézirata 1626-ból, Bocskai István második, későgótikus koronájáról. = Művészettörténeti Értesítő, 33. 1984. 104-105. 9 Inventarium 1696. (2. jegyzetben i. m.) Armarium 45 et 46. Nr. 12, p. 26. 10 Inventarium 1696. (2. jegyzetben i. m.) Armarium 45 et 46. Nr. 13. p. 26. 11 A két ötvösmű méretei ugyan kevésbé, ám felépítésük és díszítésmódjuk feltűnően hasonló; az előbbi magassága 25 cm, az utóbbié 19,5 cm. Ltsz.: E 69.1, illetve E 64.1. Az utóbbi darab rövid ismertetései: Az európai iparművészet stíluskorszakai. Barokk és rokokó. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. A katalógust szerkesztette: Péter Márta, Bardoly István. Budapest, 1990. Nr. 5.31. (korábbi irodalommal), továbbá Szilágyi András: Az Esterházy-kincstár. Budapest, 1994. 69-70. ugyanott: totálkép és részletfotó. 12 Széchy Mária pecsétjének címerképét, s annak leírását közli: Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. kötet. Pest, 1863. 534-535. 13 Cardinal Pázmány Peter Imádságos Könyve, mellyel az Méltóságos Magyar Országi Palatinusne Tekentetes es Nagyságos Grojf Rima Szeczy Anna Maria Asszony .... maga költségén uyonnan ki boczatotl. Bécs, 1665. [RMK I. 1021.] 14 Inventarium Thesauri in Arce Frakno existentis. Anno 1693. die 8. Januárit. MOL Az Esterházy-család hercegi ágának levéltára. Rep. 8. Fasc. C. Nr. 37. Armarium 3. Nr. 6. p. 27. Megjegyzendő: nem csupán itt, de a 17. század végéről származó levéltári forrásokban több helyen is előfordul, hog)' egy-egy adat tévesen adja meg Széchy Mária keresztnevét; Mária helyett Katalint mond. Vö. R. Várkonyi Agnes: A rejtőzködő Murányi Venus. Budapest, 1987. 15 E műtárgy „násfás serleg" néven ismert a szakirodalomban. Mag: 22,5 cm. Budapest, Iparművészeti Múzeum. Ltsz.: E 64.2. Vö. Ékszerek, érmek, rendjelek 1994. (3. jegyzetben i. m.) 36-37.: Nr. 43. (korábbi irodalommal) Legutóbbi leírása: Történelem-Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Sinkt) Katalin. Budapest, 2000. 239-240.: Nr. III/9. 16 Inventarium 1687. (4. jegyzetben i. m.) 8. p. Nr. 1. 17 Szikszay Béla: Ötvösművek, címerek és legendák az Esterházy-gyűjteményből. = Művészettörténeti Értesítő, 47. 1998. 229-235. 18 Az adat közölve: Historisches Material zur Geschichte der Burg Forchtenstein 1212-1696. Zusammengestellt von Schmeller-Kitt, Adelheide. [Kézirat] Wien, 1964. 45.: Nr. 103., 104. 19 Kézírásos bejegyzés a 18. század elejéről, Kéry János: Mártis Turcici Ferocia című művének (Pozsony, 1672) az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött másodpéldányában (RMK II. 1313.) Idézi: Barloniek Emma: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. Budapest, 1975. 435. (A képeket készítette: Kolozs Ágnes.) Sind sie glaubhaft? Bemerkungen zu den Schriftsquellen des 17. Jahrhunderts András Szilágyi Im Ungarischen Staatsarchiv, Budapest werden zahlreiche, aus dem 17. Jahrhundert stammende handschriftliche Inventare aufbewahrt, die, jedes einzelnen Stück enthaltend, das ganze Material der ehemaligen Esterházy-Schatzkammer restlos dokumentieren. Ihr Quellenwert wird in den meisten Fällen dadurch erhöht, dass ihre Autoren sich nicht auf die bare Benennung der Kunstwerke