Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában
1 Détshy Mihály: Munkások és mesterek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között. II. = Az Egri Múzeum Evkönyve, 2. Eger, 1964. 160. - Estei Hippolil püspök egri számadáskönyvei 1500-1508. Közzéteszi: E. Kovács Péter. Eger, 1992. 329. 2 MMT 1970'. 206. 3 Ami nem jelenti azt, hog)' ezt a síremléket ne rendelhették volna meg ugyanott és nagyjából ugyanakkor: Báthory Miklós 1506. február 24-én még élt, de 1507. május 27-én már (Gosztonyi) János volt a püspök, és Pest 1506. októberi oklevél szerint (vö. 19. jegyzet) a váci egyházmegyéhez tartozott. A püspökváltáshoz, és a síremlékhez ld. A váczi egyházmegye történeti névtára. II. Vác, 1917. 517., 522.; Magyarország régészeli topográfiája. 9. Pest megye régészeti topográfiája. A szobi és a váci járás. Szerk. Torma István. Budapest, 1993. 398. 4 A két feliratot az itt közölt felmérések (1-2. kép) szabatosan érzékeltetik. 5 A püspöki tabernákulum felirata a rövidítések feloldásával: ECCE-PANIS-A(n)GELOR(um)T(a)CTVSCIBVSVTATOR(um). A másik (EGOSVMPANISVIVVS QVIDECELODESCENDI) szó szerinti Vulgata-idézet (Joan. VI,51). Károli szerint: „Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá." Lux Kálmán felmérései (1-2. kép) mindkét kis lunettát üresen mutatják. A Krisztus-alakra valló folt régóta szemlélhető (ld. pl. Balogh 1938. 8. kép), a kehely nyoma eddig, úgy tűnik, észrevétlen maradt. 6 A magasság saját mérésem szerint 376,5 cm, illetve 373 cm, a szélesség 233 cm, illetve 234,5 cm. A karcsúbb arány hányadosa 1,615, a zömökebbé 1,591. Lux 1:10 léptékű felmérései szerint (1-2. kép) a különbség nagyobb, mivel ott a csekélyebb magasság csak .370 cm. Minthogy saját méretadataim a rajzokról leolvashatóktól kis mértékben más esetekben is eltértek, további szerkesztési kísérletekre nem vállalkoztam. 7 Némethy 1890b. 246-247., 251-252. 8 Balogh 1938. 60.: 3. jegyzet; Balogh 1955. 55.: 151. jegyzet. Az áthelyezést Gerő László 1940-re tette (A pesti belvárosi plébániatemplom. Budapest, 1956. 18.). Lux rajzai (1-2. kép), noha az újabb állapotot mutatják, 1933-ra vannak keltezve. Balogh 1938. 1-2. képen az előző állapot látható. 9 Pattantyús 1998b. 223-224.; Török - Osgyányi 1981. 108.: 21. jegyzet. 10 Az alábbiakban nagy segítségemre volt a Vajda József (Art 'V Mérnöki Iroda Kft) által az Országos Műemlékvédelmi Hivatal számára 2001-ben készített fotogrammetriai felvétel fénykép-dokumentációja, amelynek ismeretét Bazsó Gábornak köszönöm. 11 Némethy 1890b. 252. 12 Balogh 1938. 67. Időrendi elképzelését ld. alább. 13 Máriához vö. 35. jegyzet. A baljával könyvet tartó, jobbját arcához emelő János a kereszt alatt már 11. századi bizánci elefántcsont domborművön megjelenik (Schiller, Gertrud: Ikonographie der christlichen Kunst. 2. Gütersloh, 1968. 595. kép). Előjön a maniera greca körében is (Belting, Hans: Das Bild und seine Publikum im Mittelalter. Berlin, 1981. 82. kép: Keresztrefeszítés Luccából, 13. század). További hasonló példák, északabbról, Schillernél: 442., 451., 480. kép. Hazai példák MM 1300-1470. II.: 276., 662., 693., 756., 806., 1064,, 1397. kép (Pozsony, Eperjes, Lőcse, Zágráb, Igló, Kassa, Nógrádsáp). Vir dolorum kép Jánosán Schillernél csak a jobb kar mozdulata tűnik fel: 734-735. kép. 14 Balogh 1974. 43-44. Vő. Pattantyús 1998a. 53-54., 56-57.: több mester működött közre, talán egy műhelyben. 15 Planiscig Leo: Desiderio da Settignano. Wien, 1942. 33-35., 48.; 63-76. kép - Cardellini, Ida: Desiderio da Sattignano. Milano, 1962. 60-63., 217-223. - Beck, James: Desiderio da Settignano (and Antonio del Pollaiuolo): Problems. = Mitteilungen des Kunsthistorischen Instituts in Florenz, 28. 1984. 208., 213-217. - A barokk állapot reprodukcióját közölte Réti Mária is (Visegrád reneszánsz szobrászatának újabb kutatásai. In: Horler Miklós hetvenedik szülelésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Lővei Pál. [Budapest], 1993. 227. A középrész uo. 221.). 16 Réti 1993. (15. jegyzetben i. m.) 219-225. A főbb töredékek: Pannónia regia 1994. 336-338. (VII7. sz. - Réti Mária). 17 Az eredetileg a főapszis északi oldalán, a főoltár közelében felállított szentségház viszontagságait Farbaky Péter ismertette: György Szatmári (c. 1457-1524), patron of renaissance architecture in early 16th century' Hungary. = Acta Históriáé Artium, 41. 1999/2000. 225., 228-230. Szatmári pécsi püspöki kinevezését a pápa 1505. december 19-én hagyta jóvá (ld. uo. 216.). Összkép, részletek uo. 226-227., 229. Ld. még Balogh 1955. 154-157., 159-160. kép; MMT 1973 5 . 295., 306. kép; Feuerné 1977. 63-65. kép. 18 Balogh 1938. 65.: „La loro struttura è condotta secondo un severo concetto architettonico, insolito e raro in simili monumenti decorativi. Al contrario di diversi tabernacoli esistenti in Italia [...]
