Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Sedlmayr János: Magyarországi gótikus ablakmérművek
A késő gótikus körablakokról A késő gótikus körablakokban tulajdonképpen ugyanazon motívumok megtalálhatók, mint a csúcsíves késő gótikus ablakmérművekben. Az egyenes vonalú tagozat a körablakokban is egyik jellegzetességként fordul elő, „küllőként" azonban szinte egyáltalán nem találkozunk vele. így e kőrács a küllős kora gótikus körablakokhoz nem is hasonlít, noha az érintőkörös szerkesztőhálót bizonyára használták ekkor is. Az 1500 körüli késő gótikus körablakokban a mérmű szintén vonalszerű: csak primer profilból áll. A motívumok közül gyakori a kör, a halhólyag, az orsóforma, a csepp-és a szívalak, de előfordul a többi ismert forma is. Mátyás-kori mérművek egyedi formájú ablakokban és felületen (12. ábra) Az ablakok keretezése a 15. század második felében gyakorta egyedi formájú. Kézenfekvő az egyenes záródás, amelynek felső részében szobrászati elem vagy kőrács egyaránt elképzelhető. A késő gótikus ablakban ez még is ritkán fordul elő, a soproni Fabricius-házban lévő két ilyen ablak a XV. század elején készült. Jó példa viszont a kolozsvári ferences kolostor refektóriumához tartozó Mátyás-kori ablak. Jellegzetesen késő gótikus keretezésűek a budai domonkosok kolostorának függönyíves toronyablakai, amelyeknek mérművét Lux Kálmán rekonstruálta. Háló rajzolatú vakmérmú kerülhet oromfalakra is, de nálunk ezek is hiányoznak. E „rajzolatok" úgy díszítik az ormot, hogy alig-alig van szerkezeti szerepük. Mérműből áll a legtöbb áttört mellvédrács. Ezekben a motívumok és a primer profil ugyaniig)' meghatározó, mint a csúcsíves vagy egyéb ablakokban. Az áttört mellvédekhez hasonló a vakmérműves rács is, amelynek számos előfordulása ismert, például a lépcsőkorlátok mellvédek kőrácsaiban vagy csupán felületek gazdagításában. 1:1 JEGYZETEK 1 A Détshy Mihályt köszöntő kötetbe két okból választottam cikkem témáját. Az egyik ok, a Détshy Mihály és Szentkrályi Zoltán által írt kiváló építészettörténet ábraanyagának hasonló feldolgozása volt, ld. Détshy Mihály - Szentkrályi Zoltán: Az építészet rövid története. I-II. Budapest, 1956. (azóta több kiadás). A másik, hog)'visszaemlékeztem arra, hogy 1958-ban a zalaszántói r. k. templom merműves ablakát közösen bontottuk ki és az erről szóló - általa írt beszámoló - annak idején kettőnk neve alatt jelent meg a Műemlékvédelemben. 2 A magyarországi gótikus ablakok feldolgozását, illetve kor szerinti besorolását elsősorban Behling, Lottlise: Gestalt und Geschichte des Maßwerks. Drezden, 1944. c. műve alapján végeztem. Felhasználtam néhai Dümmerling Ödön építészmérnök megjegyzéseit is, amelyeket munkám első fogalmazványára írt. 3 Cs. Tompos Erzsébet - Zá dor Mihály - Sodor Alajos: Az építészei története. Középkor. Budapest, 1971. 441-511. 4 Csemegi József: A budavári főtemplom. Budapest, 1955. 125.: 34. ábra 5 Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Budapest, 1958. 35. és 22., 23., 24. kép. 6 Behling 1944. (2. jegyzetben i. m.) 7 Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. II. Győr-Sopron megye műemlékei, írták: Csatkai Endre et al. 2. bőv. kiad. Budapest, 1956. 252-268. 8 Sedlmayr János: Magyarországi kora gótikus mérművek. = Műemlékvédelem, 42. 1998. 144-148. 9 Sedlmayr János: Anjou-kori magyarországi mérművek. = Műemlékvédelem, 44. 2000. 163-170.
