Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Valter Ilona: A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében
dának adományozta." Ettől kezdve Gyöngyös majdnem 100 évig egy család kezében volt. Szécsényi Tamás erdélyi vajda és szolnoki ispán szolgálataiért a király 1334-ben Gyöngyöst Buda városéval azonos kiváltságokkal ruházta fel és oppidum rangra emelte. Ahhoz is hozzájárult, hogy Tamás vajda és örököse a várost falakkal, tornyokkal, bástyákkal erősítsék meg. 12 Az ezt követő 100 év, a Szécsényi család birtoklása, nyugodt fejlődést jelentett a mezőváros életében. Ez a dinamikus fejlődés már a Szent Bertalan-templom plébánosa által fizetett pápai tizedek összegében is megmutatkozik: a plébános 1333ban 50 garast adott, ami kiugróan magas szám volt. Ebben az évben csak a Pásztói plébános fizetett ennyit a környező települések közül. 1334-ből és 1335-ből csak az első félévi befizetések maradtak fenn, és ezek is a tehetősebb települések sorába utalják Gyöngyöst. 1 ' Szécsényi Tamás idejében, a 14. század közepe táján átépítették a Szent Bertalan-templomot. 1320-ban Csák Máté emberei felégették, ezt is rendbe kellett hozni. A templom Szécsényi Tamás általi átépítésére utal, annak emlékét őrzi Tamás és első felesége egyesített címerköve. Ezt a követ a mai templom északi hosszfalának tetőszék alatti részén találták meg 1921-ben és a déli hajófal közepén lévő, két támpillér közötti falazott pillérköz külső falába helyezték be. Egyéb nyomát nem találtuk a 14. századi építkezésnek. A 14. században Szécsényi Tamás, majd fia Konya és unokái: Frank, Simon és Miklós voltak Gyöngyös urai." Egy 1393-as adat szerint a gyöngyösi plébánost Szécsényi Frank nevezte ki^ A mezőváros dinamikus fejlődésének egyik kiváltója az, hogy a település a környező szőlőtermelő falvak központja volt. A jogi helyzet megváltozásán kívül (oppidum rang) a fejlődés legfőbb oka azonban a növekvő kereskedelemben betöltött aktív szerepe volt. Gyöngyös fontos kereskedelmi útvonal mellett feküdt. Ez a Budáról Kassán át Lengyelországba vezető nemzetközi útvonal. Egy 1399ben kelt adat szerint a kompolti vám elkerülése végett a kereskedők Budáról Pásztón és Gyöngyösön át mentek Egerbe és útközben vásárt csaptak a pásztói piacon, 1 " s nyilván a gyöngyösi piacon is. A gyöngyösi Piactéren a heti piac mellett országos vásárokat is tartottak, így például a Szent Bertalan-napi búcsúkor. A hetipiacot szerdán tartották, de napi piac is volt. 17 Igen fejlett, differenciált iparosodást mutat a középkori város. 32 féle iparágra van adatunk, és az iparon belüli munkamegosztás igen fejlett. Még olyan luxus szakmára is van adatunk, mint ötvösség. ls Ezt igen magas szinten művelhették. Bizonyíték rá az a páratlanul gazdag és magas művészi szintet képviselő ötvösanyag (gótikus kelyhek, keresztek, stb.), amely a Szent Bertalan-plébánia birtokában ránk maradt. Mindez Gyöngyös középkori kézművességét az átlagos mezővárosi szint fölé emeli. Megváltozott a mezőváros külső képe is a 14-15. században. Nincs adatunk arra, hogy az 1334-ben engedélyezett városfalak felépültek volna. A belvárost nem kőfal, csupán árok és sövénykerítés védte. A főútvonalak végében - és egyben a négy égtáj felé nyílóan - kapuk álltak. Ebben a fellendülő korszakban a város délkeleti végében felépült a ferences kolostor, részletformái alapján ítélve a 14. század végén, 1379 után.'" Alapítója Szécsényi Frank vagy Simon lehetett. A kolostor körül a 15. században új városrész alakult ki tőle északra. A benei városkapun kívül épült fel a város ispotálya - a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templommal. A történeti szituáció a 14-15. század fordulójára teszi az ispotály alapítását. Ezt támasztja alá az 1993-ban a Szent Erzsébet-templomban végzett régészeti kutatás, így feltételezhetjük, hogy az alapító itt is a Szécsényi család. 2 " A 15. századra már nem csupán szőlőművelésből élő, hanem differenciált iparral és kereskedelemmel rendelkező mezőváros lakóinak száma megnövekedett.
