Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Valter Ilona: A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében

4. kép. A Szent Bertalan-templom keletről A népesség gyarapodása nem hagyta érintetlenül a plébániatemplomot sem - a meggyarapodott lakosság befogadására új, nagyobb templomra volt szükség. Az átépítés anyagi alapja a városnak és földesurainak előbb ismertetett gazdasági emelkedése folytán rendelkezésre állt. A Szent Bertalan-templomot a 15. század folyamán hatalmas, reprezentatív háromhajós gótikus csarnoktemplommá építették át. Ez az építkezés két részletben történt. Először a templom keleti fele készült el, hajóorrszerűen megnyújtott, tengelytámpilléres szentéllyel, és ez a nyugati templomsarkokon lévő ferde támpillérektől számítva az ötödik támpillérig tartott. (4. kép) Mint láttuk, északon itt van egy olyan fontos csomópont, ahol az északi mellékhajóban talált négyszögű építmény (torony?) északkeleti sarka van, illetve az ún Prisyl-pince keleti fala, amire később ráépült a Szent Anna-kápolna nyugati fala. Az északi hajófal támpilléreiben itt váltás van, a nyugatabbra lévők keskenyebbek. Ugyanez figyelhető meg a templomhajó déli oldalán is. Itt a hajó korai részének két nyugati támpillére között tömör befalazás látszott, amelynek külső részébe 1921-ben a nagy égés utáni helyreállításkor az északi oldalon megtalált Szécsényi-címerkövet elhelyezték. 1992-ben, amikor a falkutatást végeztük a templom külső oldalánál, kiderült, hogy ez a tömör befalazás középen egy szegmentíves nagy fülkét rejt, és ennek al-