Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Valter Ilona: A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében

de a boltvállak épségben maradtak. A törmeléket két részletben szedtük ki. Először mintegy 2 m mélységig vittük el a törmeléket, a boltozatdarabokkal együtt. Ezután lehetővé vált a pince felmérése, amelyet először Cséfalvay Gyula készített el, majd Sedlmayr János és munkatársai pontosítottak. A laza feltöltés és a helyben maradt boltvállak tartották a templom késő gótikus hajófalát és egész tömegét, ezért a feltárást csak a boltozat visszaépítése után lehetett folytatni. A boltozat rekonstruálása Sedlmayr János tervei alapján készült el 1996-ban, és ezután a boltozott térből már biztonságosan eltávolíthattuk - régészeti módszerekkel - a pince feltöltését. Egyértelművé vált, hogy a 15. század végén temették be, feltehetően a templomhajó késő gótikus bővítésekor. A pince bejáratát befalazva a déli oldalon megtaláltuk, most a templomtérbe nyílna, ha megbontanánk. Semmi nyomát nem találtuk annak, hogy a pincének liturgikus funkciója lett volna (például kripta), nem találtunk emberi csontokat. Úgy tűnik, ez a rendkívül száraz kettős tér tároló pincének épült. Rétegtani helyzete, a falrakás módja, erősen meszes, erős habarcsanyaga alapján keltezhetjük építését a 13. század végére. Mindezek alapján kíséreltük meg azonosítani az 1301-es, az előzőekben már idézett oklevélben említett Prisyl-pincével. Még egyszer idézve a birtokosztó oklevél szövegét: „László kapott egy utcarészt Prisyl pincéjétől, illetve a templom sarkától kifelé az árokig".

7 Amint láttuk, nagy valószínűséggel pontosítani lehet az oklevélben említett templomsarkot, ahonnan János fia László birtokrésze kiindult, és az attól nyugatra épült Prisyl-pincét. Ma már nem világos, nem azonosítható az oklevélben említett árok helye és szerepe, de a tőle északra említett két házsoros utca a mai Petőfi Sándor utca elődje volt, amit a 15. századtól Sólymos utcának hívtak, mivel az innen induló út Gyöngyössolymosra vezetett és vezet ma is. Az oklevélből kiderül, hog)' Prisyl pincéje és Benedek ispán lakhelye (udvarháza) között nem voltak felosztható telkek, a templom körül tehát szabad térség volt, azaz a már említett piactér, ami a mai Főtérben (régen Piactér), illetve a mai Jókai (régen Csapó) utcában folytatódott dél felé. Ez lehetett a helység első utcája. Az orsószerűen kiszélesedő téren szabadon álló, kisméretű templomot a temető cinteremfala övezte. Az 1301-es oklevélből már keresztutcás településszerkezetre következtethetünk. A plébániatemplom körüli szabad térség déli részén feküdt Benedek ispán udvarháza, feltehetően ott, ahol a két patak közötti keskeny földsáv elkeskenyedett. Itt lehetett az átkelőhely mindkét patakon. Fontos közlekedési csomópont: az északról (Gyöngyössolymos) délre - Budára - tartó utat itt keresztezte a pásztói-kompolli országút. Az oklevélben Sámuel részeként leírt Benedek ispán udvarházától északra, a Nagypatak két oldalán lehetett. Csak a vízpart melletti házak alkottak önálló sort, utcát, míg a túlsó oldalon legfeljebb a pásztói országút torkolatánál lévő telkek lehettek párhuzamosak a patakkal. A többi épület a Corpus Christi-kápolna körül helyezkedett el." A Szent Bertalan-templomtól keletre eső lapos tájékon vezetett a mai Kossuth Lajos utca elődje, a benei vagy egri út, amelynek vonala már a 13. század végén kialakult, az első házak 1301-1322 között felépüllek. Az Árpád-ház kihalta után a Csobánka unokák Csák Máté oldalára álltak, és 1312-ben a rozgonyi csatában a lázadó trencséni főúr oldalán harcoltak.'

1 A királyi hatalom megerősödésével szerettek volna uruktól elpártolni, de a trencséni oligarcha Gyöngyös elpusztításával és az oklevelek elrablásával büntette őket. A Szent Bertalan-templomot is felgyújtották ugyanekkor Csák Máté emberei.

1

" Csák Máté halála után nehéz napok következtek híveire. Károly Róbert király teljes vagyonvesztésre ítélte a Csobánka unokákat. 1327-ben a király a hűtlennek mondott három fivér javait, köztük Gyöngyöst, a Kacsics nembeli Szécsenyi Tamás erdélyi vaj-