Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Mezősiné Kozák Éva: Borsod megye román kori műemlék temploma

6. kép. A helyreállított belső tér, a bemutatott sekrestye ajtóval álló templomokon gyakran használták.

35 (5. kép) Magyarországon Esztergomban, a királyi kápolnán találkozunk a motívum alkalmazásával.

36 A kapu timpanonját követő két hengeres ív közötti mezőn tűnik fel az egyszerű díszítmény, valamint a kápolna bal oldali ikerfülkéjének két szélső oszlopfejezetén. Wehli Tünde az esztergomi kápolna építését a 12-13. század fordulójára tette. A keresztboltozat, az oszlopfők, a fülkék oszlopfői, mint írja: „a korabeli párizsi kora gótika magyarországi átvételéről tanúskodnak. Ugyanakkor a sekrestyeajtó cikcakk motívuma és a kapu oszlopainak motívumai a korábbi periódusba tartozó normann elemek közül való.'"

7 A motívum alkalmazása több épületen is felfedezhető az egri egyházmegye területén, ahol Szalonna is található. A Tárna völgyében fekvő Várasszón álló, félköríves szentélyzárású templom szentélyén, a főpárkány három részes. Kiképzése alul félköríves, a középső részen fogrovatos, e felett négyágú gyémántmetszésű csillagmotívumos. Fölötte megmaradt a koronázó záró elem is. A hajó párkánya egyszerűbb, de tárgyalt motívum itt is megtalálható. Stíluskritikai alapon a templom építését kutatói 1200 tájára helyezték, és az egri székesegyházzal, valamint az