Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Mezősiné Kozák Éva: Borsod megye román kori műemlék temploma

esztergomi építkezésekkel való kapcsolatára hívták fel a figyelmet." Heves megyében Noszvajon, a református templom párkánya,

39 a szomolyai templom kapuzatának díszítőeleme sorolható még e körbe."

1 A szalonnai templom külsejét emelte a jól alkalmazott tégla architektúra és a faragott kőrészletek alkalmazása. A templombelsőt falkép-sorozatok gazdagították. A restaurátori munka," valamint a művészettörténeti kutatás nyomán négy különböző korszakból származó falképanyagot lehetett elkülöníteni.

1- A legkorábbiak az első vakolatra festett felszentelési keresztek. Ezt követi a kerektemplom déli falán töredékesen fennmaradt, az egyház tituláris szentjének, a szíriai eredetű Antióchiai Szent Margitnak legendáját bemutató falkép-sorozat. A régészeti kutatás során derült ki, hogy a bővítési munkák során, a rotunda lebontott nyugati falának törmelékével egyenlítették ki a szintkülönbséget. A faltörmelék között festett vakolat töredékeket találtunk, a Szent Margit-legenda ábrázolásának töredékeivel. Ezek alapján megállapíthatjuk, hog)' a falkép a körtemplom nyugati falán is folytatódott. A 11-12. század folyamán elterjedt Antióchiai Szent Margit tisztelete. Kálmán király öccsének Almos hercegnek kedvelt szentje lehetett, hiszen ő a meszesi, margittai, és dömösi bencés monostorokat alapította, illetve építtette tiszteletére. III. Béla király idejében, és azt követően is megmaradt tisztelete. A király első felesége, Antióchiai Anna már hazájából magával hozhatta kultuszát. II. Endre király szentföldi zarándokútjárói magával hozta fejereklyéjét és azt különböző egyházak között osztotta szét." A szalonnai templomhoz közel eső területen Karcsán (11. század), Boldván (1180) és Süvétén [Sivetice] (13. század közepe) található rotundákat szintén Margit tiszteletére szentelték.

41 A kerektemplomok eredete az antik építészetből vezethető le. Tovább élt az ókeresztény építészetben s ennek révén a középkorban. Közép-Európában a Karolingés Ottó-kori nyugati analóg példák alapján, de azoknál egyszerűbb formában épültek. Magyarországon a kereszténység első központjaiban, a fejedelmi és hercegi birtokokon - Esztergom, Veszprém, Sárospatak - épültek az első rotundák. A kerektemplomok száma a 12-13. század folyamán megnőtt, szélesebb körben elterjedt s többnyire falusi templomoknál figyelhető meg. III. Béla király idejében (1172-1196) Esztergomban a királyi palotán és a székesegyházon is nagyarányú építkezéseket végeztek. A politikai és kulturális kapcsolatok révén a bizánci és francia művészet hatása egyaránt tükröződik ezeken az emlékeken. Az építkezések utóda, Imre idején fejeződtek be. Az alkalmazott új építészeti jegyek még tovább éltek és több áttételen át a vidéki települések építésére is hatottak. Ezek sorában található Szalonna is. A jelentős honfoglalás kori Örsúr nemzetség leszármazottai, birtokuk központjában a 12-13. század fordulóján felépíttették saját templomukat, melyet temetkezési helyüknek is szántak. A művészettörténeti kutatás kimutatta, hog)' a Margit-legendát ábrázoló falképek a templom építését követően készültek. Azok közeli analógiája a Pozsony megyében fekvő Dejte [Dehtice] templomában találhatóak. Készítési idejük - 13. század eleje - közeli a szalonnai temploméhoz.

15 A birtokos Thekus család a kerektemplomot szűknek találta, és nyugati irányban jelentős méretű, de igénytelen hajóval bővíttették. A bővítés helyén végzett régészeti kutatás során, megfigyelhettük a kerektemplom nyugati, lebontott falának maradványait. Az új hajó 120 cm széles fallal, 160 cm mély alapozással épült. A hajó belső terét keletről egy-egy, délről három szűknyílású ablak világította meg. A szabálytalan négyzetes alaprajzú hajótér méretei arra engedtek következtetni, hogy talán háromhajós teret alakítottak ki. Ezt azonban a kutatás tisztázta, mert a