Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Mezősiné Kozák Éva: Borsod megye román kori műemlék temploma

Borsod megye román kori műemlék temploma, Szalonna MEZŐSI NÉ KOZÁK ÉVA Szendrő községtől északra, a Bődva folyó bal partján, az 514 m magas Szár4iegy déli lábánál fekszik Szalonna község. A települést értékes műemlék temploma tette ismertté, melynek középkori állapotát a gondos kutatás nyomán végzett helyreállítás rekonstruálta. Történeti adatok A Bük északi lejtőjén, a Sajó Bódva folyók közti hegyvidéken, a Tokaj-hegyaljai hegység keleti lejtőjén sűrű szláv lakosság helyezkedhetett el. Erről tanúskodnak a helynevek, vízrajzi elnevezések. A Bódva folyó és két mellékvizének, a Rakáca és Jósva patak neve is ezt példázza. A kutatás a Bódva völgyében a szláv lakosság jelenlétét all. századtól feltételezi.

1 Szalonna község neve is szláv eredetű. Származását illetően a nyelvészek arra gondolnak, hogy talán a szerb-horvát „Slaven"-ből, vagy a cseh „Sloven"-ből, esetleg a szláv „Slana" szóból ered. Ez utóbbira a falu közelében eredő sós vizű forrás létéből következtetnek. A magyar névváltozat kialakulására a szalonna köznév volt hatással.

2 A honfoglaló magyarok - a törzsi helynevek erre utalnak - a Sajó folyó medencéjében és a Tisza folyó síkságán egyaránt megtelepedtek. Anonymus a következőket írta: „Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kacsnak mondanak. Árpád itt nag)

7 földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának. Örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának. hívnak."

1 Borsod megye területén három fontos nemzetség ismert, a Miskolc, a Bél- és az Örsúr nemzetség. Krónikáink szerint a nem megalapítója Acsád fia Örs, aki a Sajó mellett táborozott, ahol Örös falu található. A nemzetség birtokai a Sajótól az Eger patakig terjedlek, és magukba foglalták a Bükkalját és a környező hegyvidéket.

1 A nemzetség ősi várának és nemzetségi monostorának történetére vonatkozóan sok új adatot nyújtottak a régészeti kutatások. A krónikákban említett várukról megállapították, hogy az Árpád-korban a nemzetség bükkaljai birtokain két lakótorony is állt, a család már ekkor több ágra szakadt. A 12-13. században a nemzetség váraljai ága birtokolta a Váralja falu feletti lakótornyot Sály-Latorvárt, a kácsi várhegyen emelkedő, a daróci ág tulajdonát képezte.

5 A nemzetség ősi, Szent Péter tiszteletére szentelt monostora Kacson állt a mai plébániatemplom helyén, ahol a régészeti kutatás a kolostorépület maradványait