Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Mezősiné Kozák Éva: Borsod megye román kori műemlék temploma

is megtalálta. A templom alaprajza, az építészeti kiképzés és a feltárt leletanyag alapján alapítását all. század végére, 12. század elejére helyezte a kutatás.'

1 A 13-14. században a nemzetség több ágra szakadt, de az Örsúr nemből származó családok tulajdonában maradt még húsz falu, melyek a Tisza parton, a Sajó torkolatánál, a Bükkalján, valamint a Bükk és tornai határvidéken helyezkedtek el. A következő falvak szerepelnek birtokaik között: Abrány, Bikk, Damak, Daróc, Filtó, Geszt, Hejőtő, Kacs, Leány, Martonyi, Nádasd, Nyék egy része, Oszlár, Örös, Örsúr vára, Sály, Váralja, Zsíros, Szalonna. Kevesebb, mint a megye egyharmad része maradt csak a nemzetség birtokában.

7 Szalonna község a honfoglaló Örsúr nemzetség egyik ágának szálláshelyéül szolgált. Első okleveles említése az 1249-ből származó határjárásban őrződölt meg. Zolouna alakban szerepel neve, de a 13-14. századi oklevelekben Zolona, Zalona, Zolovna alakban is előfordul. Az 1249-ből való határjárásban az Örsúr nemzetségből származó Cepánt, Markyst, Tyboltot és Lőrincet említik, akik a közösen bírt Szalonnából eladták Zsíros és Martonyi földet száz ezüst márkáért Thekus sárosi ispánnak és testvéreinek. Az oklevél leírja a birtok határait, melyet nyugaton és északon a tornai uradalom, kelet és dél felöl Szalonnai Miklós földjével volt határos. Szalonna más részei továbbra is a régi birtokosok kezén maradt, akik később Szalonnaiaknak nevezték magukat.

8 Jolsvai Thekus ispáni rangra IV. Béla uralkodása idején emelkedett. Jelentős birtokot kapott szolgálataiért a tornai erdőispánságból." Az oklevelek szerint a Thekusok a 14. században is birtokosok Szalonnán, csak esetenként egyes részeit elzálogosították. A templom első említését a pápai tizedjegyzékek tartalmazzák. A település az Egri Egyházmegye, Felső-Borsodi Esperességéhez tartozott, templomát Szent Margit tiszteletére szentelték. Az egri püspök, a falu tizedét a káptalannak engedte át 1313-1319-ben. A település papja 1332-ben 16, 1333-ban 12, 1334-ben 15, 1335ben 2 garas pápai tizedet fizetett."

1 A kisebb lélekszámú plébániák közé tartozott. A 14-15. században a falu életében jelentős szerepeljátszott a Szalonnai család. Szalonnai Lóránd és öccse 1340-ben megosztoztak a családi birtokon Tornán élő unokaöccsükkel. A tornai ág kapta Torna várát 17 faluval. A szalonnai ágé lett Szalonna és 14 falu. Szalonnai Lóránd halála után fia lett a település birtokosa. Művelt ember volt, aki 1358-ban a padovai egyetemen tanult. Ő alapította a Martonyi pálos kolostort is." Fennmaradt egy 1399-ből származó oklevél, amelyben Szalonnai család - tizennyolc falut és a területen található épületeket - birtokait írták le. A tulajdonukat képezte a romos Somoskő vára, a közeli Martonyi kolostornak pedig kegyurai. Közvetlenül Szalonnára vonatkozólag is találunk adatokat, melyből megtudjuk, hogy itt kúriájuk állt. Az épületet pártázatos fallal is körbevették. Említik a település templomát és a vízimalmot is. A régi kúria épületének pontos lokalizálása és feltárása még nem történt meg.'

J Szalonnai István 1402-ben meghalt, és ezzel a család anyagi helyzetében változás következett be. 1406-ban, a Thekus utódok leszármazottja a Tornai család is kihalt. Zsigmond király a Thekusok utódainak, a Szalonnai, Színi, Jolsvafői családoknak örökösödését a tornai uradalomban nem támogatta. Szalonna 1436-ban már Torna vármegyéhez tartozott.

1

* Az Ákos nembeli Bebek család - akik Szendrőn várat is építettek -, 1402-ben szerzett birtokokat Szalonnán." Később, a 15. században, pedig a Csetneki család kezére jutottak szalonnai javak.

Ir> A török előbb Miskolcot és környékén, majd 1554-ben a Sajó- és a Bódva-völgyében hozott pusztulást az ott élő lakosságra. Verancsics Antal egri püspök, 1562-