Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tímár Árpád: „Utazás sikere”. „Megtekintésre méltó” műalkotások Novák Dániel magyarországi útirajzaiban

15 i. m. 195. 16 uo. 17 Nóvák Dániel: Budavidéki utazás. = Hasznos Mulatságok, 1836. október 1. 209-210. 18 i. m. 211. 19 i. m. 211-212. 20 i. m. 212-213. 21 i. m. október 5. 219. 22 i. m. 219-220. 23 Nóvák Dániel: Budavidéki utazás (Másod ízben). = Hasznos Mulatságok, 1836. október 8. 227-231. 24 Kertművészetről írt cikkeinek ismertetését lásd Tímár 1989. (4. hegyzetben i. m.) 35. 25 Nóvák Dániel: Budavidéki utazás (Másod ízben). = Hasznos Mulatságok, 1836. október 12. 2.36. 26 i. m. 238. 27 i. m. 238-239. 28 i. m. 239. 29 Nóvák Dániel: Budavidéki utazás (Másod ízben). = Hasznos Mulatságok, 1836. október 15. 246-247. Tanulságos ennek a templomnak a leírását nyomon követni a topográfiai szakirodalomban. Nóvák cikkét nyilvánvalóan nem ismerték, nem használták fel soha, a mellékoltárokról, Schaeffer munkáiról ugyanis később már nem esik szó. A főoltár szerzőségével kapcsolatban Lyka Károly még határozottan állítja, hogy „Josef Danhauser, Bécsnek egyik jó hírnevű mestere is dolgozott dunántúli számlára, így Cziráky gróf megrendelésére egy Mária-képet a lovasberényi kápolna számára," (Lyka Károly: Magyar művészet 1800-1850. Budapest, é. n. 363.), de hog)' honnan ered ez az információ, azt nem adja meg. Genthon István viszont - talán félreértve Lykát - azt állítja, hogy a Danhauser kép a kastély kápolnájában található, a „Mária látogatása Erzsébetnél" c. képet viszont ugyanakkor XVIII. századi műként említi, amely a templom sekrestyéjében található. (Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Budapest, 1959. 187. A legutóbbi topográfia a képet ismét a templom főoltáraként írja le: „Főoltárképe Mária látogatása Erzsébetnél, 19. sz. 1. fele, rossz állapotban." (Fejér megye művészeti emlékei. Szerk. Entz Géza Antal és Sisa József. Székesfehérvár, 1998. 94.), szerzőjét azonban nem említi. 30 Nóvák Dániel: Budavidéki utazás (Másod ízben). = Hasznos Mulatságok, 1836. október 15. 247. 31 uo. 32 i. m. 247-248. Nóvák cikkét a Verébről szóló szakirodalom nem idézi, Genthon a kastély és a park egykori létét sem említi, ld. Genthon 1959. (29. jegyzetben i. m.) 413., a Nóvák leírta épület és park sorsáról a legutóbbi topográfia azonban hírt ad: „Az 1815-ben épült, a II. világháborúban megrongálódott Végh-kastélyt 1949-50-ben lebontották, az egykori tájképi park elvadult, az egykori műrom római sírkövei a SZIK M Római Lapidáriumában." Fejér megye művészeti emlékei 1998. (29. jegyzetben i. m.) 158. 33 Nóvák Dániel: Utazási töredék. Visszatérésem Vállból. = Hasznos Mulatságok, 1836. október 22. 260-261. 34 Nóvák leírásában csupán az nem egészen egyértelmű, hogy a főoltárt is Wagner művének tekinti-e, vag)' csak a freskókat. Lyka Károly viszont határozottan azt állítja, hog)' „[Hesz János] munkálkodásával egyidejűleg dolgozott a váli új templom számára Scháfíer József. A főoltár képét bízta rá Ürményi, a templom kegyura, és Schäffer 1824-ben megfestette Krisztust a kereszten, Máriával, Jánossal, Magdolnával. A baloldali oltárképen pedig az utolsó vacsorát. Ugyanebben a templomban jóval később falképeket festett Wagner József pesti képíró s e munkánál segítségére volt fia, Ferdinánd is." Lyka (29. jegyzetben i. m.) 367. Forrásait Lyka itt sem említi, nem tudjuk tehát, mire alapozza a Schaefferre vonatkozó megállapítást. A falképek idejére vonatkozó „jóval később" viszont félrevezető is lehet, Genthon ugyanis már határozottan azt állítja, hogy Wagner József és Ferdinánd freskói 1845-ben készültek. Genthon 1959. (29. jegyzetben i. m.) 406. Ezt az adatot a fejér megyei topográfia is átveszi. Fejér megye művészeti emlékei 1998. (29. jegyzetben i. m.) 153., bár itt már csak a mennyezet grisaille-festése kötődik Wagner nevéhez, az oldalfalakon lévő - vagy volt - képekről, illetve azok témájáról már szó sem esik. 35 Nóvák Dániel: Utazási töredék. Visszatérésem Vállból. = Hasznos Mulatságok, 1836. október 22. 261. 36 i. m. 262. 37 i. m. október 26. 268. 38 i. m. 268-269. 39 i. m. 270-271. 40 Nóvák Dániel: Dunamelléki utazás. = Hasznos Mulatságok, 1836. november 5. 292-293. 41 i. m. 293.