Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tímár Árpád: „Utazás sikere”. „Megtekintésre méltó” műalkotások Novák Dániel magyarországi útirajzaiban

helyezéséhez szükséges szakkifejezések kialakulása, differenciálódása ugyanis hoszszu, történeti folyamat eredménye, melyben nem elhanyagolható Nóvák szerepe sem. Iskolázottsága, építészi képzettsége következtében az épületek leírása, az építészeti elemek megnevezése azonban sokkal jobban sikerült, mint az emlékek történeti korának meghatározása. Többször kísérletet tett ugyan arra, hogy felvázolja az egymást követő művészettörténeti stíluskorszakok rendszerét, ám a stíluskategóriák gyakorlati alkalmazása többnyire nem meggyőző. Nagyobb biztonsággal csupán a „goth" jelzőt használta, nyilván a stílus határozott, minden mástól jól megkülönböztethető formajegyei alapján. Ugyancsak elismerendő az az igény, az a szándék - még ha a megoldás többnyire naiv is -, mely arra irányult, hogy a történeti elhelyezés érdekében egy-egy épület vagy festmény párhuzamait, analógiáit megnevezze. Más készségek és módszerek viszont - amelyek a tudományos igényű topográfiai leíráshoz szükségesek - hiányoznak Nóvák fegyvertárából. Nem volt például jártas a levéltári kutatásban. írásaiban oklevelekre való utalás nem fordul elő, noha az épületeken és sírlapokon található feliratokat és évszámokat gondosan lemásolta és közölte. Hiányzik a leírások mellől a képszerű ábrázolás is. Bár Nóvák gyakran dicsekedett művészeti képzettségével, festő-tevékenységével, s építészként terveket, homlokzat- és alaprajzokat is közölt többször, hazai műemlékről - jelenlegi ismereteink szerint - sem látványképet, sem felmérés jellegű alaprajzot nem készített egyetlen egyszer sem. Nem véletlen tehát, hog)' a hazai műemlékvédelem - és természetesen az építészettörténet - fejlődésében döntő fordulatként Henszlmann Imre 1846-ban megjelent Kassa-könyvét tartjuk számon, ahol - függetlenül attól, hogy megállapításait, következtetéseit a tudomány további fejlődése során rendre megcáfolták, illetve korrigálták - a műalkotások leírása, stiláris-formai elemzése, történeti helyük, koruk meghatározása és az okleveles adatok felhasználásának igénye szerencsésen párosul a szerző által készített látvány- és alaprajzokkal. Ekkor teljesedik ki az az eszközrendszer, amely hosszú időn át jól szolgálja majd a műemlékvédelmet, illetve szakirodalmát. Ehhez képest Nóvák teljesítménye a magyarországi építészettörténet, a hazai topográfiai szakirodalom szerényebb, kezdeti szintjét reprezentálja csupán. A történet, a fejlődés reális felvázolása szempontjából azonban ennek a szintnek a feldolgozása, értékelése sem mellőzhető. JEGYZETEK 1 Nóvák Dániel: Utazás sikere. = Hasznos Mulatságok, 1834. szeptember 24. 197-198. 2 Nóvák Dániel: Néhány szó hasznos utazásról. = Ismertető, 1840. május 17. 633. 3 Nóvák Dániel: Utazási vázlat, nép ismertetési, földművelési s teehnikai tekintetben. = Ismertető, 1840. július 2. 9. 4 Nóvák külföldi útjairól szóló cikkei megtalálhatók művészeti írásainak bibliográfiájában: Tímár Árpád: Nóvák Dániel művészeti írásai. = Művészettörténeti Értesítő, 38. 1989. 21-51. 5 Nóvák Dániel: Budavidéki utazás. = Hasznos Mulatságok, 1836. október 1. 209. 6 Nóvák Dániel: Utazás a budai hegyeken. = Hasznos Mulatságok, 1836. június 11. 372. 7 i. m. 372-374. 8 i. m. 378. 9 uo. 10 i. m. 379. 11 Nóvák Dániel: Dunamenti utazás. = Hasznos Mulatságok, 1836. szeptember 21. 187-188. 12 i. m. szept. 24. 193. 13 uo. 14 i. m. 194.