Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Tímár Árpád: „Utazás sikere”. „Megtekintésre méltó” műalkotások Novák Dániel magyarországi útirajzaiban
bevégzését nyerendi, s doriai oszlopokból álló porticusával kellemesen hat a vizsgálóra." 15 A hazaút során „...végre Csabára jutottunk, s az ottani derék vendégfogadóba beszállottunk esteli 7 órakor. Leszállván a kocsiról, azalatt, míg útitársaim a szobában mulatoztak, körül jártam a helységet, megtekintem a fákkal körül ültetett templomot, az emeletű oskolaházat, s ezután a hercegi mezei palotát, mely egy emeletű lévén, helyes ízléssel felkészült épület, kertecskével kívülről ellátva s befogva, udvara a legnagyobb tisztaságot árulja el, s mely általán minden kényelemmel bír, mi a falusi élethez megkívántatik. Az uradalmi tisztek földszinti épületei is helyesek.""' A „mezei palota" ma is megvan, jelenleg polgármesteri hivatal, az emeletes iskola sorsáról nem tesz említést a topográfiai irodalom. A következő utazásra szeptember 11-én került sor. Az útvonal ekkor Landstrasse - Neustift - „egykori selyem-filatorium" - az „aranyhegy" és a „Spitzberg" [Csúcshegy] között - Solymárra vezetett, „hol éppen ez nap templombúcsú volt". A kálvária dombjáról „egy isolait dombot is láthatni, hol egykor a monda szerint egy vadászkastély állott, legalább ilyes valaminek kelle annak lennie." l7 Ez az utalás feltehetően a solymári várra vonatkozott, amit azonban Nóvák nem nézett meg közelebbről. Ezen a kiránduláson az építészeti emlékeknél érdekesebbnek mutatkozott az életképként kínálkozó valóság, az igazi élmény Nóvák számára ugyanis a falusi búcsú volt: „Ezen helyen festhették volna le Brauwer és Honthorst az őszinte falusi élet vidám tartását, hol a poharak kiürítése után minden egy háznéppé látszott összeolvadni." 18 Ugyanezen cikkében számolt be Nóvák egy hamarosan sorra került újabb kirándulásáról: „Szent Mihály hava 15dikén egy más, de tudományos utazást tűztem ki, hosszas ideig tartandó elutazásom előtt. Reggeli 7 órakor tehát elhagyván budai várlakomat, a város-major mellett elillantva, mely mint tudva van, szép s kedves mulatóhelye a budapestieknek, a vámházhoz jutánk, [...] az Alvinczy síremléke feletti utat választánk [...] a talált úton egész a Laszlovszky nevű vendégházig folytatánk az utat [...] a szép juhászné vendégház mellett leltük magunkat, [...] Budakeszi felé folytattuk utunkat, [...] s miután mindent megtekinténk, mi ezen csinos német faluban látásra méltó, Pátynak vevénk utunkat [...] Ezen helységben van egy temploma a reformátusoknak, melynek magas falait kívülről alkalmazott faloszlopok támogatják, melyek a szemet sértik; a helység végénél van pedig a katolikusok egyháza eg)' dombra építve, mely távolról jól mutatkozik. A kirándulás művészettörténeti szempontból legnevezetesebb állomása Zsámbék volt: „...végre felértünk a domb csűcsára, honnan örömünkre megpillantánk amphitheátrális fekvését Zsambeknek, mely a heg) 7 lábához támaszkodik, körülfogva a legszebb szőlőktől s földektől, körül-belül pedig a távolban fekvő erdőktől." „...végre bejutánk Zsambek mezővárosba, s [...] felsiettünk a dombra, megtekintése végett az úgy nevezett kastélynak, melynek kerítését várfalakhoz hasonló fal teszi, maga az egy emeletű épület pedig csupa granariumhoz hasonlít. Innen csak hamar a hajdani egyház romjaihoz siettünk, mely goth építvény hihetőleg a közép korban épült fel. Tudjuk, hogy 1506ban tétetett le a római Szent Péter egyház talpköve, mely időtől fogva ki volt irtva a goth építészet. Ez tehát a majlandi főtemplom építésével látszik egy korba esni, melynek portálja olyas részeket terjeszt fel, melyek a goth sztíltől már eltávoznak s az olaszba az átmenetelt teszik, bizonyos részekben mégis a dijoni Notre Dame egyházhoz is hasonlít, melynél az egyszerű rendszer fenntartatott, s hol jó egyezésben állanak egymással a sima lap és gazdagság."-" (4. kép) A kormeghatározás kísérlete után a templom jellegéről és állagáról ad leírást Nóvák: „A zsámbeki egyháznál az egésznek szerkezete, a belül alkalmazott oszlopdíszítvények, a boltozatok s egyes ívek alkata, a hátullevő gömbölyű vég-
