Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Haris Andrea: A pápai Griff, egy városi fogadó a 19. század elején

6. kép. A Griff-tömb helyszínrajza istállóihoz és kocsiszínjeihez, illetve a kapualj baloldalán lévő boltozott traktusba, ahol a leírás szerint egy éléskamra volt. A kapualj mellett indult fel a kétkarú lépcső az emeletre.'

8 A Fő utcai szárny emeletét a fogadó vendégszobái foglalták el, és mindössze hat volt belőlük. A Fő utcai szárny hossztengelyében futó boltozott folyosó udvari végén egy konyhát helyeztek el. A szárny udvar felőli lezárásához vastámaszokon nyugvó folyosó csatlakozott, amely az árnyékszékekhez vezetett.''

1 A kutatás idején az épületegyüttesnek ez az emeleti része lényegében változatlan állapotban volt. Még kevés átalakítással építéskori helyükön voltak az egykori szobák válaszfalai, ablaknyílásai, az egykor szabadkéményes konyha boltozata és kéménye. Előkerültek azok a kőkeretes kamin nyílások, ahonnan a szobákban álló, - a leltár szerint zöldmázas - kályhákat fűtötték.

2

" A megszálló és a betérő vendégeket étellel-ilallal az udvari szárny földszintjén szolgálták ki. Itt volt a konyha, a söntés és az ivó, valamint egy, a levéltári forrásban extra szobának nevezett helyiség, ahová feltételezhetően az előkelőbb vendégeket invitálták. Az ivó a szárny udvari végén helyezkedett el, mellette a szárnyra merőleges, három csehsüveggel boltozott tér alkothatta a konyhát.

21 E konyhától északra lehetett az „extra" szoba, amelyet azonban a 20. század végének átalakításai miatt nem lehetett alaprajzilag azonosítani, ahogyan azt a folyosócskát sem, amely a Fő térről vezetett a konyhához, minden bizonnyal a déli hosszfal mellett. A Fő tér felöli egyszárnyú ajtón át megközelíthető hosszú, természetes megvilágítás nélküli folyosó volt a fogadó másik bejárata. Ezen az ajtón átjuthatott be a későn érkező vendég, mivel a leírás szerint ennél a bejáratnál volt a csengő elhelyezve. A folyosó szélessége ismeretlen, csak a déli hosszfalban voltak visszavésett boltvállak, amelyek azonban méretük, elhelyezkedésük alapján egy korábbi alaprajzi rendszerhez tartoztak. A leltár nélkül pedig minden bizonnyal nem kerestem volna a fogadó déli határoló falában egy csigalépcsőt, amelyen keresztül a leírás szerint a földszintről az emeletre lehetett jutni. A csigalépcső lenyomatának töredékét végül sikerült azonosítani a majdnem másfél méter vastag falban.

22