Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Haris Andrea: A pápai Griff, egy városi fogadó a 19. század elején

5. kép. Ismeretlen festő: Pápa város képe az 1750 körül, részlet. Pápa, várkastély, Nádor-terem vitették," alaprajzi formáját „U" alakúvá téve. Ennek az új szárnynak a teljes felső szintjét egy nagy tér az ún. bálterem alkotta, amelyet faszerkezetes dongaboltozattal fedtek le. Az építkezés pontos dátumáról írásos forrás nem ismeretes, de a szárny falazatának téglabélyegei (CNE 1816), és egy színlap, amely szerint 1817ben már színi előadást tartottak a bálteremben, biztos alapot nyújt a datáláshoz.

15 A 19. század eleji átépítés utáni használatnak a megfejtéséhez, a falazatokból, helyiségekből álló töredékes kép értelmezéséhez nyújtott segítséget egy leltár az 1829-es évből. A leltár alapján a Griff épülete több volt, mint egy tipikus beszálló vendéglő, amely csak ivót-söntést-konyhát, vendégszobákat, illetve istállót foglalt magában. Funkciói kibővültek, alkalmazkodtak egyrészt ahhoz az adottsághoz, hog)' a város középpontjában fekszik, másrészt azokhoz az igényekhez, amelyeket a 19. század első felében kialakuló polgári társasági élet megkívánt. (6-10. kép) A leltár alapján az épület négy, térben jól elkülönített, funkcionális részre tagolódott. A Griff két utcai szárnyának teljes földszintjét üzletek,'" szám szerint négy foglalta el.

17 A leltárt és a kutatás alatti állapotot a 20. század második felének portál kialakításai és egybenyitásai miatt szinte lehetetlen egybevetni. A leíráskor megtett bejárási útvonal azt sugallja, hogy az elsőként leírt három ajtóval is rendelkező bolt a Fő tér felé nézett, míg a másik három, egy-egy utcai ajtós üzlet a Fő utcáról nyílott. A Fő utcai szárny utolsó előtti tengelyében, a jelenlegivel megegyező helyen nyílt a fogadó bejárata, amely egy kétszárnyú kapun, majd egy boltozott kapualjon keresztül vezetett be az udvarba. Innen lehetett eljutni a külön álló udvari szárny