Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Somorjay Sélysette: Mementó a barátnak. Egy 18. század végi selmecbányai emléklap
bizonyos materiális jellege, ugyanakkor szubsztanciális önállósága. Szembetűnő, hogy a szövegben a „Natur" szó kalligráfiailag hangsúlyosan jelenik meg, s ezáltal a tájkép és a felirat együttesen elkerülhetetlenül Rousseau filozófiáját is sugallja. Maga a kép a Vág-völgyét ábrázolja észak-keleti irányból, a bal parton Beckó várának romjaival, átellenben talán a csejtei várral. 9 Mivel az emléklapot Prettner Selmecbányán datálja, de az nem a várost ábrázolja, elképzelhetőnek tartjuk, hogy a kép korábbi közös kirándulás emlékét őrzi és témájánál fogva alkalmas szimbólumává vált eg)' szellemi barátságnak. Az elváláskor ezt a korábban készült önálló lapot látja el felirattal és adja emlékül Leopold Prettner egyik diáktársának, aki azt később útinaplójába köttetve őrizte. A diáktárs lehetett Prettned évfolyamtársa, vagy nála fiatalabb hallgató is. Prettnerrel egy időben mintegy száz diák tanult az akadémián, nem egész fele a hallgatói létszámnak érkezett magyarországi területről. Valószínűnek tartjuk, hog) 7 a címzett közülük való volt. Hogy a tájképet Prettner maga rajzolta-e, nem tudjuk. Az album amicorum rajzai sokszor megbízásra készültek. Jelen esetben azt sem zárhatjuk ki, hogy a lapot Prettner vág-völgyi útja során maga is kapta, esetleg vette. Mégis inkább azt tartjuk valószínűnek, hogy Prettner munkájáról van szó. Az akadémián folyt rajzoktatás, igaz, szabadkézi rajzról nem, csak műszakiról szólnak a tantervek. A rajz arányos, de szembeötlő, hogy az épületek mennyivel konkrétabban, kidolgozottabban jelennek meg rajta, mint a táj egyes részletei, ami arra utal, hog) 7 a rajzoló ebben a témakörben otthonosabban mozgott, s megengedi Prettner szerzőségét. A klasszicizáló keretbe foglalt tájkép témaválasztásában és motívumaiban már határozottan a romantikát idézi s jellemzően mutatja az 1790-es évek hazai ízlésében párhuzamosan élő stílus irányzatokat. A kis kép összhatásában sok rokonságot mutat a 18. század végi szobafestéseknek egy csoportjával. Hasonló keretbe foglalt jeleneteket láthatunk egy soproni polgárház (Új u. 18.) fogadó szobájának falain, hangsúlyos klasszicizáló keretbe foglalt grisaille jelenetek díszítik a sziráki kastély nagytermét. Mindkét példa azonban mintegy húsz évvel korábbi, mint Prettner emléklapja, éppúgy, mint egy másik soproni példa a Gambrinus házban, ami a romantikus tájábrázolás szempontjából mutat rokonságot az itt közölt lappal. Amíg azonban ez utóbbi a maga helyén korainak és újszerűnek mondható, addig az emléklap keretelése (amennyiben a kép valóban Prettner munkája) 1800 körül a belső terek művészetéből szinte teljesen eltűnik és mindenképpen régies. Az emléklap, amely a barátság a propos-ján született, egyúttal az 1790-es évek magyarországi művelődéstörténetének szép mementojává is vált. JEGYZETEK 1 Erinnerungen an Schemnitz. Sammlung üblicher akademischer Lieder und Rundgesänge. Verlag von J. Sprader in Schemnitz, 1843. 2 Az akadémia történetére vonatkozó adatokra vö.: Faller Gusztáv: A selmeci M.K. Bányász- és Erdész Akadémia évszázados fennállásának emlékkönyve 1770-1870. Selmec, 1871. 3 A selmeczi m. kir. Bányász és Erdész akadémia Ifjúsági körének Milleniumi emlékirata 1763-1896. Kiadja az akadémia ifjúsági köre (mint kézirat nyomtatva). Debrecen, 1896. 4 Vö. 1. jegyzet. 5 Földesi Ferenc: Album amicorum. Európai barátságok emlékei. = Európai Utas, 1999, 4. 29-34. illusztrációkkal. Itt szeretném megköszönni Földesi Ferencnek az emléklapokra vonatkozó szíves segítségét. 6 Papír, 107x119 mm, vörös toll, előrenyomtatott keret. A papíron vízjel nincs. 1993-97 között műkereskedelemből. Köszönettel tartozom Kastaly Beatrix szíves segítségéért. 7 vö. Faller 1871. (2. jegyzetben i. m.)
