Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)

8. kép. A József álma és a Betlehem domborművek leillett Szent Józsefnek, mint a népéről atyaian gondoskodó keresztény fejedelem eszményképének kultusza.

20 A spanyol karmelitáktól Ausztria-Magyarországra is eljutott önálló Szent Józsefkultuszkép Krisztus gondviselő oltalmazóját állva ábrázolja a Kisjézussal az ölében, vagy az oldalánál állva, kezében liliommal.

21 így láthatjuk József szobrát angyalkoszorúban a scháftlarni templom északi mellékoltárán.

22 A Gyermeket ölében tartó korabeli oltárszobrokat találunk Vácott a volt domonkos templomban és a budai ferencesek templomában.

21

' Ebbe a típusba tartozhatott a budai karmeliták főoltárának ismeretlen helyre került, vagy átfestett főképe is. A spanyol típus továbbfejlesztése volt az úgynevezett jozefinista kegykép, melyet főként a jezsuiták kultiváltak. Itt a Madonna képek inverziójaként a Gyermeket ölében tartó József mellett csendes szemlélőként állva, vagy térdeplő tartásban megjelenik Mária, miközben az angyalok József feje fölött liliomkoszorút tartanak. A 18. századi Szent József-oltárképek másik kedvenc témája Szent József halála. Ez a téma a dombormű sorozat záró darabjának, így nem szerepelhetett az oltár főképén. A József ábrázolások barokk kori elterjedtsége ellenére viszonylag ritka a Szent József életét bemutató sorozat. Legjelentősebb Michael Lukas Leopold Willmannnak a grüssaui cisztercita kolostor Szent József-temploma számára 1692-ben készített ciklusa. A misztikus teológiai szempontok szerint elrendezett, több mint harminc jelenetet ábrázoló program alapját az északi oldalkápolnában megfestett Szent József hét örömének, valamint a déliben ábrázolt hét fájdalmának az ellentéte képezi.

21 Az oltárunk főképét és szentségházát széles karéjban körülölelő ki-