Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)

9. kép. A Körülmetélés és a Menekülés Egyiptomba domborművek lene dombormű ezzel szemben időrendben ábrázolja Szent József életének jeleneteit. A sorozat Szent József kiválasztásával indult az oltár bal oldalán, az evangéliumi oldalon a retablóba épített áttört domborművei. Később ez felcserélődött a túloldali, a tizenkét éves Jézust a jeruzsálemi bölcsek között ábrázoló darabbal. Szétnyíló függöny alatt kitárt kézzel áll a főpap. Előtte levita tartja a kivirágzott vesszőt. A bal alsó sarokban József áll széttárt karokkal, meglepetése és alázata jeleként. A téma eredete a második századi görög nyelvű apokrif Jakab evangélium. A zsidó szokásokat nem ismerő szerző Máriát, mint jeruzsálemi templomi szüzet szerepelteti, akinek isteni sugallatra választ vőlegényt a főpap. Összegyűjtik a Dávid nemzetségéből való házasulandó legényeket. Mindenki kezébe vesz egy vesszőt és ráírja a nevét. A vesszőket a főpap beviszi a szentélybe, s leteszi a frigyláda elé. Akinek kivirágzik a vesszeje, az lesz a Szűz jegyese. Szent József alázatosságból nem jelentkezik, de felkutatják és végül az ő ága virágzik ki. Ezt az ószövetségi pátriárkának, Áronnak bibliai történetéből kisarjadt legendás elbeszélést a tridenti zsinat utáni ikonográfia elvetette. Hogy a budai karmelita oltáron makacsul visszatér, a téma karmelita vonatkozásának tudható be, melyet a Makula nélkül való tükör, a kor kedvenc lelki olvasmánya így beszél el: „Kiváltképp eg)' Agabus nevű férjfiú nagyon kívánta hitvesének a Szüzet; mire nézve felettébb ájtatosan imádkozott, hogy az Isten adgya meg neki ezt a kegyelmet; de minekutánna látta, hogy meg nem hallgattatott, azonnal elment a Kármélus hegyére, és ott szent életet viselvén, Próféta lett, és sok dolgokat megjövendölt, amint az Apostolok Cselekedeteiben bizonyíttatik."

25