Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)

Jezsuita Szentháromság tagjává. A kultusz elterjesztésében különleges szerepe volt a ferenceseknek, a karmelitáknak és a jezsuitáknak. IV. Sixtus pápa, aki korábban franciskánus barát volt 1479-ben ünneppé nyilvánítja József március 19-i neve napját, s ennek nyomán az egész világon elterjedt a József-kultusz. Különös ápolója volt ennek a karmelita rendet megreformáló Avilai Szent Teréz, aki gyermekkori betegségéből való felgyógyulását Szent József közbenjárásának tulajdonította, és előszeretettel választotta őt az általa alapított zárdák égi pártfogójául.

1

" Előfordult, hog)

7 egyetlen fillér nélkül kezdte el az alapítást, mert az összes pénzét elköltötte a piacon meglátott Szent József-kép megvásárlására. Ez lett aztán az új zárda névadó kegyképe. A Spanyolországból a karmeliták révén Bécsbe eljutó József-kultuszt Gustav Schnürer összefüggésbe hozza a kormányzó hivatalok fokozódó bürokratizálódását és az elburjánzó ceremóniákat a bécsi udvarnál ellensúlyozó patriarchális tónussal és a kisebb dél-német fejedelemségek családias légkörével, amelybe jól be7. kép. József és Mária eljegyzése-dombormű