Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)

4. kép. Szent Péter Tamás püspök és Szent Dénes pápa szobrai fölött is. így egyszerre van jelen az oltáron a történeti, az eucharisztikus és az apokaliptikus Krisztus." A szentségház elhelyezése az oltáron a középkori Angliában volt szokásban. A 15. század végén ez a szokás elterjed Itáliában is, a 18. századra pedig már északon is egyetemessé válik.

1- A tempietto jellegű, olykor kétszintes tabernákulum-típust itáliai előzmények után a barokk egyetemes művészetre való törekvése alakította ki dél-német területen, mint a menzára helyezett szerves architektonikus egységet: épületet az épületben. Az oltáriszentségnek a tridenti zsinat utáni fokozott tisztelete fejlesztette ki a két oldalt adoráló angyalpár típusát, a teoforikus szentségi körmenetek és a szentségkitételes misék, ájtatosságok elterjedésével pedig a tabernákulumnak, mint az oltáriszentség trónusának a funkcióját. E feladat egyik megoldása volt a három cikkelyű forgó tabernákulum, ahol az egyik rész a záró