Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)

5. kép. Szent Teleszforusz pápa és Corsini Szent András püspök szobrai homlokzat, a második szegmens az áldoztató kehely, a cibórium őrzési helye, a harmadikban pedig az úrmutatót, a monstranciát tartották. A homlokzat alkalmas volt az oltárkereszt elhelyezésére is, vagy figurális ábrázolásra, olykor a kettő együttesére. Német barokk oltárok sajátossága volt a tabernákulum ajtajára faragott emmauszi jelenet.

13 A Lukács evangéliumában elbeszélt esemény," ahogyan ismeretlen vándorként az úton hozzájuk csatlakozó feltámadt Krisztust a két tanítvány házukba invitálva a kenyérszegés pillanatában felismeri, alkalmas volt az oltáriszentségben rejtőző Krisztus, illetve a szentmise, mint kenyérszegés szimbolizálására. Az olasz reneszánsz művészetben profán életképként, anekdotikus részletező kedvvel megfestett téma Rembrandt összefogott ábrázolásában nyerte vissza természetfeletti jellegét.

1 ' Ez lett a forrása a németországi szentségház-aj tők domborműves ábrázolásának és a miénknek is. Felhúzott függöny mögött klasszicizáló te-