Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)

va reneszánsz által felvetett építészeti, szobrászati és festészeti részproblémáinak megoldása után fokozódik az igény egy új, összefoglaló művészet iránt, ami a művészi anyagok és eszközök teljes tárházának birtokában az összes művészi ágakat egyetlen rendező elvnek alávetve meg tudja valósítani az anyag és a forma, a látvány és a valóság, a test és a lélek, az egyén és közösség, a hit és az ész, a természetes és a természetfölötti, a földi és a mennyei egységét. Ebben a korban felerősödnek a trecento és quattrocento spirituális törekvései, hogy vizuális kifejezést nyerjenek a misztikusok lelki élményei, elragadtatásai és látomásai. S miként a misztikusok esetében az extázis, úgy az egyházszervezőknél a természetfeletti világból eredő tekintély, az auctoritas adja meg a megjelenés és megjelenítés méltóságát, a decorumot. Az elszánás nem kisebb, mint helyreállítani a világegyetem nyilvánvalóan megbomlott egyensúlyát, a bűnök és eretnekségek miatt megbolygatott rendjét. A törökök és mórok elleni felszabadító küzdelmek animálója volt a barokk kor kedvelt ájtatossága, a Szentháromság különleges tisztelete, hiszen ez a hittitok volt a vízválasztó a keresztények és a „pogány törökök" között. A mohamedánok keresztény foglyait kiváltó trinitárius rend ezért nevezi el magát a Szentháromságról, s a nagyszámú hazai vallásos társulat oltárai, zászlói, a közösséget fenyegető veszedelmektől való megmenekülés fogadalmi emlékművei sorában a török alól felszabadult Budavár új templomának főoltárát koronázó Szentháromság kép aktuális jelentése a kereszténység győzelméért való hálaadás volt és a hősi küzdelemre való emlékezés. A budai oltárral egy időben készíti Egid Quirin Asam főművét, a müncheni Nepomuki Szent János-templom oltárát. A koronázó szoborcsoport itt is a barokk kedvelt Szentháromság-ábrázolása, a Gnadenstuhl, a kegyelem trónusa.

9 A mi oltárunkon azonban az ábrázolás csonka. Az Atyaisten oldalra dőlve jobb könyékkel az angyalok tartotta földgömbre támaszkodik, bal kezét kitárja. Felette dicsfény mezőben a Szentlélek-galamb lebeg, de a Fiú hiányzik. Ot a hívek lentebb, a főképen láthatták Szent József ölében, vagy oldalán. Rámutat az Atyaisten fölemelt kezével: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik".

10 További értelmezés szerint A Szentháromság-képről hiányzó Fiúisten ott rejtőzik kenyér színe alatt a szentségházban. Rá utal az emmauszi jelenet, s az eljövendő végítélet uraként ott nyugszik a Bárány hétpecsétes könyvön a tabernákulum 3. kép. A názáreti otthona a Forgácsszedő Kisjézussal dombormű