Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kelényi György: A pesti német színház tervei a 18. század végén

JEGYZETEK 1 Bierbauer Virgil: A régi pesti Vigadó építéstörténete. = Tanulmányok Budapest Múltjából, 3. Budapest, 1934. 91-104.; Kelényi B. Ottó: Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez 1808-1812. = Tanulmányok Budapest Múltjából, 2. Budapest, 1933. 141-161.; Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei. = Tanulmányok Budapest Múltjából, 3. Budapest, 1934. 62-90.; Kádár Jolán: A pesti és budai német színészet története 1812-1847. Budapest, 1923.; Kádár Jolán: A budai és pesti német színház története 1812-ig. Budapest, 1914.; Kapossy János: F. A. Hiliebrandt 1718-1794. Budapest, 1924. 18., 8. t. 2 F. A. Hillebrandt sorozatának fényképei a Ház 191 l-es évfolyamában jelentek meg Dömötör István cikkének mellékleteként. Dömötör István: Kultúra akták közt. = A Ház, 4. 1911. 104-108.) A terveket a lapok bal sarkában olvasható szignatúra ellenére Hild Jánosnak tulajdonította a képek közlője, mert azokat Hild iratai mellett találta. A tervek szerzőségét és datálását Kádár Jolán helyesbítette, vö. Kádár 1923. (1. jegyzetben i. m.) 6. A homlokzat rajzát 1925-ben kiemelték az akták mellől és a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum gyűjteményébe helyezték, ltsz. 14.057., a többi a Fővárosi Levéltár tervtárába került. 3 Dömötör 1911. 104-108. 4 MOL T. 62. No. 812/2., 3., 4., 5., 6. és 7. A sorozatot - a harmadikkal együtt - a MOL E 75. 1799-50:74. iratcsomó mellől emelték ki. 5 A tervrajzok másolata - szintén dátum és szignatúra nélkül - a bécsi Albertina Architektonische Zeichnungen c. gyűjteményében található, Mappe 89., Umschlag 9., No 1. ,2., 3., 4., 6. és 7. 6 MOL T 62. No. 812/1. és 8. Szintén a MOL E 75. - 1799-50:74 iratcsomó mellől emelték ki. 7 MOL S 11. No. 1288/2, hátoldalán felirat: Situations Plan Von dem neu zu erbauenden Thealer ohne Redouten-Saal in der Königl. Freystadt Pest, Kovács 1934. (1. jegyzetben i. m.) 15. képként publikálta. A helyszínrajz egykor a MOL E 75. - 1799-50:74. iratcsomó melléklete volt. 8 Hillebrandt megbízását Kovács 1934. (1. jegyzetben i. m.) 77., hivatkozási helye MOL A-39. Acta generalia, 1792. évi 1554. és 4885. sz. A tervek megérkezése: Kelényi György: Franz Anton Hillebrandt (1719-1797). Budapest, 1976. 88., MOL G128. Protocol! der K. Hung. Landes Bau-Direktion 1791 (valójában 1792) No. 148. és 352. bejegyzés. 9 MOL E 75. - 1799-50:74. A tervek hátoldalán vannak más kézzel felírt évszámok, de azok az ügyiratra vonatkoznak s előfordult, hogy terveket utólag későbbi, vagy korábbi irathoz csatoltak. így a 812/4-es hátulján 790. és 799-es év is szerepel, a 812/5-en 792. 10 Kovács 1934. ( 1. jegyzetben i. m.) 77., MOL Kamarai levéltár, E 75. Oec. civ. 1792. f. 16., pos. 9., a Budapest Fővárosi Levéltárban a IV. 1202/c jelzet alatt, az Intimata a. m. 4558-as csomóban a pag. 797-en. olvasható, hogy 1792. március 5-én bízták a Regia Directio Aedilis-re a „nóvum Planum Theatri" elkészítését. Valószínűleg e tervekről van szó. 11 Perusini, G.: Nicolo Paccassi architetto del XVIII. secolo. Trieste, 1978. 42. és 19. ábra 12 Werner, Eberhard: Theaterbau. I. Berlin, 1954. 13 Kovács 1934. (1. jegyzetben i. m.) 79. 14 Kovács 1934. (1. jegyzetben i. m.) 79. Budapest Fővárosi levéltár, Pesti német színház aktái, 1799. 4. t. sz. Bár nem tudjuk, hogy Iliid bírálata Hillebrandt terveire, vagy a másik két sorozatra vonatkoznak, a kifogás mindegyikre érvényes lehet, mert ebből a szempontból nem mutatnak eltéréseket. 15 MOL A 39. Acta generalia, 1792. év. 4885. számú irat, Hillebrandt sk. jelentése. 16 MOL S 11. No. 1288/1., az E 75, 1799., fons 50.. pos. 74-es irat mellől a térképek közé áttéve. 17 Felmerülhet az is, hogy a másodiknak nevezett terv valójában a korábbi, amelyet Hillebrandt bírálatra kapott, és a saját terve később, ennek néhány részletét korrigálva készült. Ha így volt, akkor mindenekelőtt a főhomlokzat átalakítására, palotaszerű külsejének megformálására törekedett. 18 Budapest Fővárosi Levéltár, a Szépészeti Bizottmány 7. aktacsomőjából kiemelt tetvek között 2 ceruzarajz, az egyik hátán „Eben Erde No. 9", a másikén „Ersten Stock No. 10" látható. 19 Kovács 1934. (1. jegyzetben i. m.) 82. 20 Pl. Budapest Fővárosi Levéltár, a Szépészeti Bizottmány aktái, 1. csomó, pag. 18. „non solum Theatrum, sed et Sala Saltatoria comoditatibus juxta Planum Hildianum simultanée exstruantur".