Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kelényi György: A pesti német színház tervei a 18. század végén

5. kép. A pesti német színház homlokzatterve (1792?) A homlokzat a klasszicizáló késő barokk stílusfázisára jellemző módon barokk és klasszicizáló vonásokat egyesít magában. A külső hierarchikus felépítése (alárendelt földszint, kiemelt, reprezentatív emelet majd ismét alárendelt mezzanin-szint), a felső két szint pilaszteres összefogása, a háromrizalitos tagolás, a sarokrizalitok manzárdtetős lefedése a barokk kastélyépítészetet idézi. A nyíláskeretek formája, a szigorú timpanonos és füzéres főemeleti ablakok, a barokk díszítések hiánya, a rizalitok közötti lizénás tagolás, a tábladíszek alkalmazása, a középrész felett szokásos manzárdtető elhagyása a klasszicizálás jele. A színházrész kialakítását a sorozat Lit G-jelű lapján, az épület hosszmetszetén látjuk. Az alakítás a 18. századi polgári színházépületeknek - a feudális kori kastélyszínházaktól eltérő - formáját mutatja. Megszűnik a proszcénium és a demokratikusabb elveknek megfelelően a közönség olyan belsőtérben foglalt helyet, ahol lehetőleg mindenki jól láthatta és hallhatta az előadást.

12 A terven a barokk színházak korszerű, patkó alakú nézőterének földszintjét látjuk, emelkedő elhelyezésben sorakozó nézőtéri széksorokkal. A metszet a földszint oszlopai felett két páholysort és fent egy galériát mutat. A páholyok mellvédjét egyszerű tábladísz borítja, míg a galéria balusztrádos korláttal záródik. A nézőtér kissé leszűkül a színpad előtt, hog)' az architektúra takarja a színpadon befelé futó kulissza-díszletek mögötti területet. A színpad előtt hatalmas pilaszterek tagolják a falazatot. A nézőtér kialakításáról 1799-ben Hild János mondott véleményt, amikor az elkészült terveket elbírálásra - a kivitelezés számára kiválasztásra - átvette.

11 Szerinte a terv túlságosan a bécsi Hoftheater példáját követi, s ő, Hild, inkább az olasz színházak rendszerét javasolja átvenni. Vállalja is, hogy egy olasz rendszerű tervet készít, s tapasztalatszerzés céljából hajlandó is lenne elutazni Itáliába. Azt is kifogásolja, hogy a nézőtér egyes részeiről nem lehet a színpadot látni, illetve, hogy a struktúra nem takarja el eléggé a nézők szeme elől a díszletek mögötti részeket."