Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kelényi György: A pesti német színház tervei a 18. század végén

6. kép. A pesti német színház hosszmetszete (1792?) Az alaprajz sajátos formát mutat. A szabálytalan telekformát Hillebrandt már a Schilson-féle tervek bírálatában kifogásolta, különösen azért, mert egy új városrész kialakításakor nem szükségszerű, hogy az egyik oldalon hegyesszögű sarkot alkosson a telek.

1, A telekformát és az annak hegyesszögét levágó vonalat eg)' helyszínrajzon látjuk."' A kettős funkció és a szabálytalan telekforma miatt Hillebrandt téglány alakú színházalaprajzához egy háromszögű belsőudvar mentén csatlakoznak az épületszárnyak. A középtengelyben nyíló bejárattól balra nyílik a négyszögletű lépcsőháztér falai mentén futó hárommenetes, egyeneskarú lépcső, amely az emeleti nagy bálteremhez vezet fel. Az emeleten, a Duna-felőli homlokzat mögött húzódik az egész traktus szélességét kitöltő, 8 tengelynyi hosszúságú nagyterem. Két végénél két-két oszlop áll, a karzatot támasztva s egy újabb oszloppár tartja az udvar felőli oldalon is a karzatot. A terem kétszintnyi belmagasságú. Az alaprajzban a termek számozottak, de magyarázó szöveg híján rendeltetésüket nem tudjuk megállapítani. A színház használatához szükséges termek, öltözők, raktárak mellett üzlethelyiségek is voltak, mert az aktákban ezekről is említést tesznek. A helyiségek bérbeadása ugyanis fontos szempont volt az építtetőnek. Nagyon kevés eltérést mutat Hillebrandt terveihez képest a második sorozat. Bár a részletekben vannak eltérések, de a koncepció - a Duna vonalára merőleges színház és az erre merőlegesen elhelyezett, egy háromszögű belső udvar mentén futó két szárny együttese -, nem változott meg. A kevésbé színvonalas tervezés azonban szembetűnő. A főhomlokzat barokk palotahomlokzatokat idéző beosztása megváltozott. Az emeleteket átfogó pilaszterek lefelé, a földszinten is „folytatódnak", miközben a korábbi osztópárkány darabjai is megmaradnak törzsükön. Földszint helyett a rizalitokon tehát pilasztertörzs-darabok láthatók, posztamenseken. A korábbi szintbeosztás megszüntetésének szándéka leginkább a rizalitok közötti szakaszokon látszik: a tábladíszek lefelé folytatódnak, az emeletről lenyúlnak, egészen a talapzati sávig. A homlokzat tagolása, tengelyszáma azonos a Hillebrandt-terven láthatóval. A piano nobile ablakai nagyobbak, mint a felső, mezza-