Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kelényi György: A pesti német színház tervei a 18. század végén

4. kép. Franz Anton Hillebrandt: A pesti német színház három keresztmetszete („F"-jelű terv) Hasonló megoldást a barokk építészet történetében több helyen is látunk; legkiemelkedőbb példa Borromini Oratorio dei Filippinije, amely az utca vonalára merőlegesen álló templom, a Chiesa nuova és az arra merőleges tengelyű oratórium traktus kapcsolatát mutatja. A közös homlokzat a külső és a belső hangsúlyainak eltéréséhez, kulisszaszerű alakításhoz vezet: a szimmetria kedvéért középre, a hetedik tengely utánra helyezett háromaxisú középrizalit, emeletén a reprezentatív erkéllyel, a belső nagy redout-termének széle előtt áll. A főhomlokzat háromrizalitos; a színház homlokzatát az egyik sarokrizalit alkotja, és a szimmetria kedvéért a másik oldalon is kialakítottak egy sarokrizalitot, ami mögött nincs hangsúlyozandó belsőtér. Szokatlan megoldás, hog)- a 3 tengelyes sai okrizalitok egy-egy „bevezető" tengely után következnek. Az emeletek arányait a barokk palotákon szokásos viszonyok határozzák meg: a talapzatszerű földszint felett a piano nobilet nagyobb, a rizalitokon timpanonokkal is kiemelt ablakok hangsúlyozzák, felette a kisebb, egyszerűbb mezzanin-ablaksoros alacsonyabb szint következik. A középrész és a homlokzat jobb oldala mögött kétszintnyi belmagasságú tér helyezkedik el, de kifelé a kiemelt piano nobile és az alacsonyabb mezzanin-ablakok sora nem ezt a térviszonyt jelzi. A homlokzat reprezentatív eleme a főemelet középrészén, három ablaktengely előtt húzódó, páros konzolokon álló erkély. Kétségtelenül Paccassitól származó forma, amelyet az építész a 80-as évek közepe előtt nem használt. Ekkor építette át Bécsben a magyar udvari kancellária korábban Paccassitól épített (1766) homlokzatát (1784). Ott a két rizalit emeletén látunk hasonló motívumot, s azt Hillebrandt az 1784-1785-ben épített budai régi országház belsőterében is megismételte. A motívum Paccassitól eredeztetését megerősíti az építész 1769-ben készített terve a milánói királyi palotához." Hillebrandt, aki sokáig Paccassi alárendelt építészeként tevékenykedett, a Hofbauamt irodájában láthatta ezt a tervet, még készülés közben.