Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Kelényi György: A pesti német színház tervei a 18. század végén
3. kép. Franz Anton Hillebrandt: A pesti német színház második emeleti alaprajza („D"jelű terv) lány alakú alaprajzának rövidebb oldalán van az 5 tengelyes főhomlokzat, s a 15 tengelyes oldalhomlokzat keskeny utcára néz. Az épület tervezett helyét egy 1793-ban készült helyszínrajz mutatja. 7 Ezen a Váci-kapu előtt - kb. a mai Vörösmarty tér helyén - áll az épület, tengelyével merőlegesen a Duna vonalára. Mellette egy megnyitandó utcát jelölnek. A helyszínrajzon a homlokzat előreugró középrizalitja jelzi, hogy annak az elképzelésnek a megfelelője, amely az alaprajzon megjelenik. A három tervsorozat pontos datálását részben a források alapján, részben az adatok mérlegelésével, feltételesen tudjuk elvégezni. A legbiztosabban Hillebrandt tervét lehet évszámhoz kötni: II. Lipót 1792. január 26-án kelt leirata után bízta meg a kancellária a korábbi - nyilván a Schilson által beterjesztett tervek - elbírálásával, majd azok elutasítása után önálló tervek elkészítésével. Tervrajzai és költségvetése még abban az évben, június 5-én megérkeztek a magyar kamarához. 8 A második sorozat a 90-es években készült; Hillebrandt tervénél később, de az 1799-es évet megelőzően, ugyanis egy 1799-es iratcsomóhoz tartozott. 9 A rajzokon felismerhető Hillebrandt tervének hatása s ez arra utal, hogy a bécsi építész tervei alapján készültek. A két lapból álló, kizárólag a színházépületet mutató - tehát a redout-ot elhagyó - tervek bizonyára szintén 1792-re keltezhetőek. Ebben az évben bízta meg ugyanis a kamara - saját, vigadó nélküli színház elképzelésének megfelelően - az építési igazgatóságot a terv elkészítésével. 1 " Ezért is szerepelhetett sematikus formája az említett 1793-as helyszínrajzon. A három tervsorozat közül kétségtelenül Hillebrandté képviseli a legmagasabb művészi színvonalat; látható, hogy a klasszicizáló késő barokk jelentős mesterétől származik. A Duna felé néző főhomlokzat két, rendeltetése szerint eltérő belsőtéregységet foglal össze közös külsővel: a színház rövidebb, bejárati oldalát és az ahhoz csatlakozó, s emeletén a nag)' tánctermet is magába foglaló épületszárnyat.
