Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kelényi György: A pesti német színház tervei a 18. század végén

1. kép. Franz Anton Hillebrandt: A pesti német színház homlokzata („E"-jelű terv) állított egy kamarai adminisztrációt is, amely - a korábbinál alacsonyabb szinten a gazdasági kérdéseket intézte. A pesti kerületi kamarai adminisztrátorok feladata a városrendezésen belül a színházépítés kérdésének felülvizsgálata is volt. A kormányszékek elképzelései mellett a színházépítés ügyében mindig számításba kellett venni a város érdekeit is. A magisztrátus azt tervezte, hogy kamarai kölcsönből építkezik, amelyet a parcellázott városrész telkeinek eladásával fizet vissza. A színházat vigadóval együtt kívánta megvalósítani, hogy a bérbeadásból is hasznot húzzon. A sokféle érdek ellenére kialakulnak közös álláspontok s az uralkodó engedélye is megszületik, de a 90-es években, amikor hozzá lehetne kezdeni a munkákhoz, az a hatóság kívánsága, hogy a háborúk miatt halasszák el az építkezést a majdani békés időszakra. A színházépítésre s egy megfelelő telek kiválasztására br. Schilson kamarai adminisztrátor felterjesztése nyomán először II. József adott engedélyt 1789-ben. A telek helyét illetően azonban az uralkodó más álláspontot képviselt, mint az előterjesztő. Míg Schilson az új telekfelosztás szerinti 20-as és 2 l-es telket javasolta (kb. a mai Vörösmarty tér helyén), II. József véleménye az volt, hogy a 15-ös és a 16-os telkek megfelelőbbek lennének (a Deák térre néző homlokzattal, kétoldalt az Erzsébet-tértől és a Deák Ferenc utcától határolva). Schilson azért tartotta megfelelőbbnek a Dunához, s a hajóhídhoz közeli elhelyezést, mert így a homlokzat előtt sétány alakítható ki, illetve mert így Budáról könnyebben meg lehet közelíteni az épületet. Bár az uralkodó a saját elképzelése szerint döntött, de néhány hét múlva meghalt, s ezután mégis a Schilson általjavasolt telkeket jelölték ki a színház helyéül. Költségvetés-tervezetek már korábban is készültek, de konkrét építési tervekről csak 1791-ben esik szó: Schilson ebben az évben mutatja be egy tanácsülésen. Tervéről azonban semmi részletet nem ismerünk.