Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Komárik Dénes: A 18. századi Pest szobrászairól, kőfaragóiról

4 Elegendő utalásként idéznünk Mojzer Miklós: Voit Pál: A barokk Magyarországon. Budapest, 1970. c. művéről írt recenziójának megfelelő részét (Művészettörténeti Értesítő, 21. 1972. 91.): „Az ifjabb Fischer, Anton Erhard Martineiii és Donato Felice Allio magyarországi működését tárgyaló fejezetben Voit igazsággal rekeszti ki Mayerhoffert abból a lehetőségből, hogy a pesti pálos templomot vagy a kalocsai székesegyházat tervezte volna. A Mayerhoffer-kérdés ebben az esetben a kutatás zsákutcája volt - immár jóideje tudott, de leírva be nem vallott tény." 5 [Révhelyi] Réh Elemér: Adatok a XVIII. századi építőmesterek működéséhez I. = Archeológiai Értesítő, Úf. 45. 1931. 168-171. 6 Vö. Farbaky Péter: Budapest, V. Eötvös Loránd utca 5-7. Központi Szeminárium. Tudományos dokumentáció. Budapest, 1991. Kézirat a Hild-Ybl Alapítvány gyűjteményében. 7 Révhelyi 1931. (5. jegyzetben i. m.) 170. 8 Voit Pál: A barokk Magyarországon. Budapest, 1970. 95. 9 Magyar Országos Levéltár, T.16. Pálos tervek. No. 11. 10 Andorné Tóbiás Judit: A XVII-XVIII. századi Magyarország barokk templomépítészetének szerkezeti kialakulása és fejlődése. = Építés- Építészettudomány, 6. 1974. 378-379. 11 Az írott forrásokból jól ismert kis kápolna lokalizálásának problémájával a pálos templom első monográfusa még teljesen tanácstalanul áll szemben. Saly László: Az egyetemi templom - a pálosok régi szentegyháza -. Budapest, 1926. 4L 12 Aggházy 1959. (3. jegyzetben i. m.) - Ennek recenziója: Révhelyi Elemér: Aggházy Mária: Magyarországi barokk szobrászat. Budapest 1959. = Művészettörténeti Értesítő, 9. 1960. 262-264. - Lásd még: Vita Aggházy Mária a Barokk szobrászat Magyarországon c. kandidátusi értekezéséről. Művészettörténeti Értesítő, 6. 1957. 312-317. 13 Komáromy József: A jászberényi Nagyboldogasszony-főtemplom építéstörténete 1805-ig. = A jászberényi Jászmúzeum Évkönyve. Jászberény, 1937. alapján idézi Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Budapest, 1985. 358. 14 Aggházy 1959. (3. jegyzetben i. m.) I.: 179. - Hogy az egyszer leírt félreértelmezés milyen ragályos lehet, mutatja Granasztóiné Györffy Katalin: Magister Pestiensis arcularius ... ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram..." A vácrátóti templom oltárai és a pesti mesterek. In: Tanulmányok Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bardoly István, László Csaba. Budapest, 1998. 330.: „[Conti] Thennyvel korábban is kapcsolatban állt, közösen készítették az Invalidus palota kápolnájának díszét", és ugyanazokra a forráshelyekre hivatkozik, mint amelyekre én alább ennek cáfolata érdekében hivatkozni fogok. 15 Schoen Arnold: A budapesti Központi Városháza. Budapest, 1930. 30. 16 Schoen 1930. (15. jegyzetben i. m.) 30. amit megerősít: 130-133. 17 Ezt a kritizált félreértést átveszi az Aggházy Mária féle Conti-koncepciót vitató Jernyei Kiss János: Néhány adalék Conti Lipót Antal tevékenységének megítéléséhez, c. írás is (Ars Hungarica, 25. 1997. 270.): „Segédként Johann Thenny, a Bécsből jött szobrász is maga mellé vette [Contit] az invaliduspalota középattikájára szánt szobrainak készítésekor, 1736-ban". S ezt 6 is ugyanarra a forrásra hivatkozva teszi, mint amire én az előző jegyzetben ellenkező értelemben hivatkoztam! 18 Schoen 1930. (15. jegyzetben i. m.) 86. 19 Granasztóiné 1998. (14. jegyzetben i. m.) 322. Eszláry Éva: Hebenstreit József pesti szobrász. In: Művészettörténeti tanulmányok. A Művészettörténet Dokumentációs Központ Évkönyve, 1954-55. Budapest, 1957. 88-108. alapján. Utóbbira hivatkozva Aggházy 1959. (3. jegyzetben i. m.) 112. is közli mindezt, először látva benne Conti szobrász tevékenységének egyik alátámasztását. A probléma ismertetéséhez világosabb, egyszerűbb fogalmazása miatt választottam az Aggházy-koncepciót teljesen magáévá tevő Granasztóiné idézését. 20 Eszláry 1957. (19. jegyzetben i. m.) 90. 21 Aggházy 1959. (3. jegyzetben i. m.) L: 112., 179. mindez azért óvatosabban, enyhe feltételességgel szerepel. 22 Jernyei Kiss 1997. ( 17. jegyzetben i. m.) 23 Fővárosi Levéltár [továbbiakban FL], IV. 1202. ce. Pesti Ivt. Testamenta et inventaria a. m. 1105. 24 Erre a 113 oldalas nagy alakú könyvecskére a továbbiakban „Prothocoll" néven fogunk hivatkozni, a levéltári oldalszámozás megadásával. - E számadáskönyvről, vezetésének módjáról lásd részletesen: Moess Alfréd: Egy 18. századi kőfaragómester munkássága. Adalék a 18. századi magyar építéstörténethez. = Művészettörténei Értesítő, 17. 1968. 245. 25 Moess 1968. (24. jegyzetben i. m.) 26 Moess 1968. (24. jegyzetben i. m.) 246. - Mint láthatjuk, Moess nem tesz különbséget az 1783-ban elhunyt apa és azonos nevű fia közt.