Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Igaz Rita: A veszprémi püspöki palota és interiurjei az építéskorabeli leltárak tükrében

A veszprémi püspöki palota és intérieur]ei az építéskorabeli leltárak tükrében IGAZ RITA A Szent István alapította ősi püspökség székhelyén ma látható püspöki — 1993 óta érseki — palota, melynek déli szárnyába elődépületének, az Acsády-íéle ideiglenes püspöki laknak határoló falait is beépítették, részben a középkori püspökvár alapfalain emelkedik. Építtetője Nagymányai Koller Ignác püspök, ahhoz a nag)

7 tridentinus szellemiségű főpapi generációhoz tartozott, amelynek nevéhez a történelmi viszontagságok után talpra állt országban a 18. század második felében a katolikus műveltség központjainak létrehozása, s az ehhez szükséges reprezentatív építészeti keret megteremtése köthető.' Életére vonatkozó adatainkat kortársának, a tudós váci kanonoknak, Róka Jánosnak" — Koller máig egyetlen értékelhető minőségei életrajza írójának —, köszönhetjük.

1 Ezek szerint Koller 1725-ben Bécsben született, nemesi családban. Alsóbb iskoláit szülővárosában egy jezsuita irányítású intézményben végezte, majd az esztergomi papi szemináriumba került, ahonnan rövidesen a nagyszombati kollégiumba küldték. Filozófiai érettségije után, kiemelkedő eredményei miatt méltónak ítélték rá, hogy a híres és rangos római Collegium Germanicum Hungaricumban tanulhasson, ahol négy év elteltével, 1747-ben, teológiai doktorátust szerzett. Az antik és ekkor még — Winckelmann nagyhatású művének megjelenése előtt —, főleg a barokk Róma hatása alól ő sem vonhatta ki magát, s ha ez későbbi építtetői tevékenységében konkrét minták átvételében nem is ragadható meg olyan határozottan, mint például évfolyamtársa Esterházy Károly esetében, a más léptéknek és színvonalnak mindennapi megélése sarkalhatták a magyar viszonyokhoz mérten nívós alkotások létrehozására. Hazatérte után pappá szentelik, majd különböző funkciók betöltése során gyorsan emelkedik az egyházi ranglétrán. Alig 37 éves, mikor hivatali elődjének Padányi Bíró Mártonnak halála után, annak kifejezett kérésére, Mária Terézia főkegyúri jogával élve a megüresedett veszprémi püspöki székbe emeli, mely döntéséhez rövid időn belül a pápai megerősítés is megérkezik. Koller nag)

7 feladatokkal találja szemben magát. A Tridentinumnak a rezidencia-kötelezettségről szóló határozata

1 értelmében' — az egyházi fegyelmet erősítendő — „minden főpapnak székhelyén kellett laknia, személyesen kellett prédikálnia, s egyházmegyéjében a vallásos élet minden megnyilvánulását irányítania."" Ez az építészet nyelvére lefordítva annyit jelentett, hogy a püspöki székvárosoknak „rendelkezniük kellett az egyházkormányzathoz szükséges valamennyi épülettel: székesegyházzal, szemináriummal, püspöki rezidenciával, szociális intézményekkel [...], melyek már külső megjelenésüknél fogva is reprezentálják a főpásztori hatalmat".

7 Mindezeknek a követelményeknek ekkor Veszprémben, csak a gróf Esterházy Imre püspök által barokk stílusban átépíttetett középkori székesegyház felelt