Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Igaz Rita: A veszprémi püspöki palota és interiurjei az építéskorabeli leltárak tükrében

1. kép. A püspöki palota főlépcsőháza meg.

8 A városban nem volt állandó épülete a szemináriumnak, így a kispapok a püspököktől átengedett különböző épületekben nyertek elszállásolást, az Acsády Ádám által építtetett püspöki lak pedig olyan szegényes és a barokk püspöki életvitelre alkalmatlan kialakítású volt, hogy abban sem építtetője, sem utóda Bíró Márton nem lakott egyetlen napig sem. (Az egyemeletes épületet még 1733-ban emeltette Acsády, felső szintjén a szűkös püspöki lakosztállyal, földszintjén pedig az irodával, a cselédség, az ebédlő, a konyha és az éléskamra helyiségeivel.) Kollert a püspöki rezidencia méltó formában való felépítésére az is sarkallta, hogy fontos egyházi pozíciója mellett veszprémi püspökként magas reprezentációs igényű világi funkciókat is betöltött: vármegyéjének főispánja volt,

9 s a királynő kancellárja és koronázója — bár e funkcióját Kollernek nem állt módjában gyakorolni — méltóságot is viselte. Feladatainak megoldásában nagymértékben segítette az a körül-