Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Badál Ede: A ciszterciek 18. századi zirci rezidenciái

A rendi növendékekkel jelentősen megnövekedett létszámú zirci konventnek ekkor ki kellett bővítenie a csaknem egy évszázaddal korábban létesített oratóriumot is. Ezért 1925-ben az oratóriumhoz csatolták a mellette levő szobát, több padot állítottak be, s egyúttal az időközben áthelyezett oltárt is visszatették régi helyére, a templomhoz csatlakozó fal elé. Mindezzel párhuzamosan újra kialakították a monostor kulccsal elzárt külön klauzúráját is. Az egyházi előírásoknak megfelelően a lakószobákat mind a klauzulán belül helyezték el, amelyet a folyosón az 1927 novemberében elkészült két nagy üvegajtó zárt el a monostor többi részétől. Az évek múlásával nemcsak a 18. századi monostorépület külsejében, nagyságában, anyagi állagában történtek változások, hanem a ciszterciek zirci apátságának belső szervezeti felépítésében, jogállásában is. Alighogy az idő kereke az 1700-as évekből az 1800-as évekbe fordult, Zirc függetlenné vált az elpusztult középkori apátságot újjáélesztő és újjáépítő Heinrichautól. Attól kezdve ugyanis, hogy 1700. december 17-én Kaiért Henriket, Heinrichau apátját zirci apáttá is kinevezték, Zirc a mindenkori heinrichaui apát joghatósága alatt állt. A zirci szerzetesközösséget az általa kinevezett elöljáró, majd perjel vezette. A 18. század végére azonban a magyar és a német ajkú szerzetesek körében kiéleződött ellentétek, valamint a politikai szembenállás következtében annyira megromlott a viszony az akkori heinrichaui apát, Gloger Konstantin és a magyar helytartótanács között, hogy ez utóbbi az apátot Magyarországon nemkívánatos személynek nyilvánította, apáti jogait felfüggesztette. így Gloger 1803-tól gyakorlatilag semmi befolyással nem rendelkezett Zirc fölött. 1814-ben bekövetkezett halála után I. Ferenc király pedig a zirci kormányzó perjelt, Dréta Antalt nevezte ki apátnak. O 1812 óta már pilisi-pásztói apát volt, s így 1814. augusztus 19-én a három egyesített apátság feje lett. Dréta utódai is valamennyien megkapták a zirci-pilisi-pásztói apáti címet, s Zirc a magyarországi ciszterciek immár minden külföldi apátságtól egyházjogilag független központjává fejlődött. FORRÁSOK ÉS IRODALOM História Domus Abbatiae Zircensis. Ortus et Occasus Abbatiae Bealae Virginis Mariae de Cirzcio Ordinis Cisterciensis in Pannónia Ejusdemque post Saeculorum Revoluliones resurgens Herum Aurora Calamo Professi Henrichoviensis illuminata. Zirc, Apátság. Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Veszprém, 1937. Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterci Rend. Szerk. Békeíi Rémig. Budapest, 1896. Hajnóczi Gábor: Adalékok a zirci apátsági könyvtár és műgyűjtemény történetéhez. In: Művészet és felvilágosodás. Szerk. Zádor Anna, Szabolcsi Hedvig. Budapest, 1978. 611-625. Haris Andrea: Telkek és tulajdonosok. A pápai „Hoszu uttza" krónikája a 17-18. században. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, László Csaba. Budapest, 1998. 343-372. Hervay L. Ferenc: Repertórium historicum Ordinis Cisterciensis in Hungária. Roma, 1984. (Bibliotheca Cisterciensis, 7.) Horváth Konstantin: Zirc története. Veszprém, 1930. (Zirci könyvek, 1.) Lékai Lajos O. Cist.: A ciszterciek. Budapest, 1991. Schematismus Congregationis de Zirc S. Ordinis Cisterciensis ad annum scholar ein 1942/43. Budapest, 1942. (Az L, 2. képet készítette: Haris Andrea. A 4. kép: KÖH Fotótár. Az 5. képet készítette: Szöllósy Kálmán, KÖH Fotótár.)