Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
B. Benkhard Lilla: A kőszegi Felsőkapu-torony
22 Bariska István - Németh Adél: Kőszeg. Budapest, 1984. 15-17.; Bariska István: A szabad királyi várossá válás ára. In. Kőszeg 2000. Eg)' szabad királyi város jubileumára. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. 59-110. 23 Bariska 1982. (5. jegyzetben i. m.) 245-259.; Bariska 1986. (2. jegyzetben i. m.) 42-45. 24 Paolo Giovio (Paulus Jovius): Historiarum sui temporis libri XLV. Jelenkori történetek 45 könyve. 30. könyv, (részletek). In. Kőszeg ostromának emlékezete. Szerk. Bariska István. Budapest, 1982. 153. 25 Dzseládze Musztafa: Az országok osztályai és az utak felsorolása, (részletek) In. Kőszeg ostromának emlékezete. Szerk. Bariska István. Budapest, 1982. 201-202. 26 VaML KFL Titkos Levéltár, Pótsorozat I/XIX. 1532-1549. 27 Bariska 1982. (2. jegyzetben i. m.) 256. 28 VaML KFL Titkos Levéltár, Pótsorozat I/ XLIV. A levéltár különböző anyagainak feldolgozását dr. Bariska István és Söptei Imre történész levéltárosok végzik. Munkájuk jelenleg még kéziratban van. 29 Ld. az előző jegyzetet. A kutatás jelenlegi állása szerint az említés a Lombai-toronyra, a Halász-kapura és a Felsőkapura vonatkozik. 30 Bariska 1982. (5. jegyzetben i. m.) 256. 31 Ktiszeg Város Adóhivatalának iratai, Adóösszeírások.(A továbbiakban: Adóösszeírások.) VaML KFL Kö. 510-512. Müsterregister der Statt Güns 1575. Besetzung der Stattmaur. 32 VaML KFL Kőszeg Város Tanácsának iratai. Politikai jegyzőkönyvek 1733/259,263; 1764/329. 33 Chernél Kálmán: Kőszeg szabad királyi város jelene és múltja. I/II. Szombathely, 1877/1878. II.: 253. 34 Uo. I. 93. 35 Ld. az előző jegyzetet. 36 Bakay Kornél = Régészeti Füzetek, I. Ser. 1. No. 36. Budapest, 1983. 104. Bakay Kornél: Múltunk és jelenünk. Régészeti szempontok Kőszeg történetéhez. = Eletünk, 21. 1984. 1005.; Bakay Kornél: Kőszeg - középkori védművek. Budapest, 1985. (Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára 209.); Bakay Kornél: Kőszeg város középkori védművei. In. Történelmi és Művészeti Antológia Kőszegről II. Szerk. Tóthárpád Ferenc. Kőszeg, 1998. 7-8.; Bakay 2001. (7. jegyzetben i. m.) 67-73. 37 Bakay Kornél szerint a Giovio (Jovius) írásában említett ostrombeli fa vivótornyokkal a törökök itt támadták meg a várost. Valószínűbb azonban, hogy a kaputoronytól nyugatra, a vár és a Felsőkapu-torony közé eső kis torony volt a pontos helyszín. Az. itáliai történetíró nem magáról az Ausztriai kapuról, hanem az Ausztriai kapu mellett, a szögletben lévő toronyról tesz említést. Ld. Kőszeg ostromának emlékezete. Szerk. Bariska István. Budapest, 1982.153. 38 B. Benkhard Lilla = Régészeti Füzetek, I. Ser. No. 42. Budapest, 1991. 77.; uo. No. 45. Budapest, 1993. 84.; B. Benkhard Lilla: Kőszeg, Rájnis u. 11. Kutatási dokumentáció, 1988. KÖH Tervtár, ltsz. 39841.; Kutatási dokumentáció, 1989. uo. ltsz. 28027.; Kutatási dokumentáció, 1990. uo. ltsz. 28127. 39 VaML KFL Adóösszeírások. Kö. 47. Contributional und Domestical Steuer (a továbbiakban: Ilázadó), 1819-1820. 40 VaML KFL Adóösszeírások Kö 52/2., Házadó 1835-1850. Anton Párezer (1789-1844) kőszegi születésű, katolikus (kelme) festő mester, polgár. 41 B. Benkhard 2000. (7. jegyzetben i. m.) 43. 31. jegyzet. 42 Kőszegen az agyag, az agyagos habarcs használata a 16-20. század között általános volt. Ugyanakkor láttuk, hogy a forrásokban számtalan adat található a városfalak javítására. 43 A pincében a korábbi járószint -20-25 cm-en húzódott. Ennek felbontása után megjelent a talajvíz. 44 Bakay Kornél legújabb művében - Bakay 2001. (7. négyzetben i. m.) 72-73. - a védmű íves falának fellelését, mint saját eredményét közli. Eszerint 1990 novemberében a Rájnis utca 11. számú ház földszintjén és pincéjében „miközben a műemlékesek is vizsgálatokat végeztek" felfigyelt a falra, azt leírta. Szerencsésebb lett volna, ha erre 1982-ben figyelt volna fel, elfogadva az ott lakóknak a Rájnis u. 13. számú ház árkádja alá történő invitálását. Akkor nem kellett volna - elég sajátos módon - egy „műemlékes vizsgálódás" árkába bemászva felmérnie, hiszen a fal ott áll, s egyedül ezen a helyen régészeti feltárás nélkül is átmérhető. Sajnálatos ez azért is, mivel az 1982-es ásatáskor lett volna mód olyan megfigyeléseket tenni, amelyekre nekünk már nem volt lehetőségünk. 45 Ld. a 38. és 4L jegyzetet. Bakay Kornél a védművet rondellaként határozta meg. Bakay 2001. (7. jegyzetben i. m.) 73. Mivel azóta ez. a megállapításom elavulttá vált, ebben a kérdésben itt és most nem kívánok állást foglalni. 46 A felújítást megelőzve - egyelőre csak a védműre figyelve - dolgoztunk az épületben 2001 szeptemberében. A tulajdonosnak, G. Szabó Erzsébetnek szívességét ezúton köszönöm.