Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
B. Benkhard Lilla: A kőszegi Felsőkapu-torony
47 VaML KFL Adóösszeírások, Kö 52/2. Házadó: 1835-1850. 48 Külön köszönettel tartozom Söptei Imre történész-levéltárosnak, aki a kutatásban végig segítségemre volt. 49 Chernél Kálmánnál két helyen, két szöveggel, két külön dátum szerepel. Chernél 1877/1878. (33. jegyzetben i. m.) I.: 95. - 1826. május 26. IL: 253. - 1825. május 26. (helytelenül). Ebben az évben, ezen a napon nem volt ülés. A hibás adatot átvette Bakay 2001. (7. jegyzetben i. m.) 67. 50 VaML KFL Kőszeg Város Tanácsának Iratai, Politikai jegyzőkönyvek 1826/178., Törvénykezési jegyzőkönyvek 1826/202. 51 VaML KFL ugyanott, Politikai jegyzőkönyvek 1826/ 374. Landwehr Frigyes ugyanakkor eredménytelenül protestált a határozat ellen, VaML KFL ugyanott, Politikai jegyzőkönyvek 1826/375. 52 A tervlap mérete: 64 x 49 cm. A lap felső része „Plan II" felirattal az átalakított, alsó része „Plan I." felirattal az eredeti állapotot mutatja. Szövege: német nyelvű, méretaránya: bécsi öl, szignó: „Carl Schubert Zeichnungsmeister", dátum nincs. [1826. május 26.] 374., külön lefűzve. 53 Falkutatás itt még nem történt. 54 Párezer Antal még abban az évben 8 szekér épületre való követ vásárolt. VaML KFL Kőszeg Város Tanácsának Iratai, Politikai jegyzőkönyvek 1826/650. 55 „Minden tárgyaira nézve helyben hagyattatott következendőleg a két Városi Tornyok árverés útján történyt eladatása is azért, mint hogy a város ezen Tornyoknak elhordatása által nem csak szépül, de egy kevés pénzt is kap egyszersmind a tartozási költségektől is menekedik." VaML KFL Kőszeg Város Tanácsának Iratai, Politikai jegyzőkönyvek 1836/96., 1835/1520. 56 VaML KFL uo. 1836/228. 57 Landwehr Fridrick egyúttal „ispotályos atya"-ként is szerepel az adatokban, s több építkezéshez is volt köze. 58 Például B. Benkhard Lilla: LIj adatok a kőszegi védműrendszerhez. Előadás a Kőszegi Királynapon, 1998. november 6. (A 3., 5., 6., 8., 11. képet készítette: B. Benkhard Lilla. Az 1., 7. képen közölt rajzot készítette: B. Benkhard Lilla, Szökrön Péter. A 2. kép KÖH Fotótár.) Die Forschung des Obertor-Turmes in Kőszeg Lilla B. Benkhard Das heutige Stadtbild von Kőszeg hat seine einstige Struktur bewahrt. Die kleine, von Mauern, Türmen und Wassergraben gesäumte Innenstadt lebte seit dem 13. Jahrhundert zusammen mit der in ihrer nordwestlichen Ecke errichteten Burg des Großgrundbesitzers. So gab es nur ein Wehrsystem, wobei der Hauptakzent immer auf die Stadt fiel. Die Innenstadt in Form eines unregelmässigen Vierecks hatte zwei Stadttore, auf der Südseite das sog. Untere Stadttor, auf der Nordseite, östlich der Burg das sog. Obere Stadttor oder Österreichisches Tor. Es ist fraglich, ob die abgetragenen Stadttore befestigten Schutz hatten, oder nur die zwei quadratischen Bauten standen, die bis Ende der 1980-er Jahre bekannt waren. Hier beschäftigt sich der Autor nur mit dem Oberen Stadttor. Von den bildlichen Quellen sind die frühen Stiche aus dem 16.-17. Jahrhundert nicht für Vergleiche geeignet. Das von Bálint Fanez 1746 angefertigte, die Stadt darstellende Gemälde jedoch ja. Hier sieht man das Stadttor abgerundet und zweigeschossig. Auf dem Stich von Karl Schubert aus dem Jahre 1808 erscheint es ebenfalls rund. Auf den Kataster-Landkarten des 19. Jahrhunderts (1838-1839, 1857) ist die abgetragene Befestigung nicht mehr vorhanden, aber ihre verbaute Umgebung ja, so das Parczer-Haus (das heutige Rájnis u. 11, 13; Várkör 53) und gegenüber das Landwehr-Gebäude (heutige Rájnis u. 12). Die schriftlichen Quellen aus dem 14.-15. Jahrhundert berichten über den Ausbau starker Mauern und Basteien, die damals
