Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

H. Vladár Ágnes: „A Caelius Sfinxe”. Mit rejteget, és mit jelent nekünk magyaroknak a római Santo Stefano Rotondo-templom

tosan vette birtokba a téralkotásnak ezt a remekművét, mely elrendezésével, díszítésével egyúttal lelki élmények közvetítője is volt számára. A fentről-oldalról érkező különleges világítási effektusok, az oszlopsorokon való átlátás, a mozaikok, márványberakások együttes hatása lenyűgöző lehetett. Hívek sokasága tudott zavartalanul bejutni, az egyre emelkedő belmagasság, valamint az architektúra vonzása szabályozta, méltóságteljessé tette a belső térben való mozgást, az alapelrendezés pedig egyszerűvé a távozást. A 7. században, I. Theodosius pápa idehozatta Primus és Felicianus vértanúk holttestét a Via Nomentana mellől, és tiszteletükre kápolnát alakíttatott ki a görögkereszt formában kiemelkedő keresztszárnyak keleti ágában, azt kis apszissal megtoldva melyet a mártírokat ábrázoló színes, értékes mozaikok díszítenek. Róma a 11. és 12. században küzdelmek színterévé, időnként csatamezővé változott, melyet az épület nagyon megszenvedett. A beszakadt tetejű, romos állapotban lévő templomot II. Ince pápa (1130-1143) állíttatta helyre. A külső falgyűrű nagy része elpusztult a keresztszárnyakkal együtt, melyek közül csak a Primus és Felicianus mártírok kápolnája maradt épen. Ekkor falaztak be a tambur 22 ablaka közül 14-et, és szerkezeti okokból volt szükség az oltár fölötti háromívű támaszra, melyet két hatalmas gránitoszlop tart. Ugyanekkor új portikusz, ötívű oszlopcsarnok is készült a templom egyik ÉK-i bejárata elé. A Santo Stefano Rotondo a 15. század első felére igen rossz állapotba került, elhagyottá vált: az 1450-es szentévben már tető nélkül állt. Belső, eredeti díszítése azonban így is kiváltja a Rómában járó velencei Giovanni Rucellai csodálatát, aki a templom leírásában porfírból és szerpentinből formált négyszögű és kerek falmezőkről beszél, valamint leveles, szőlőfürtös intarziákról és más gyönyörűségekről: „altre gentilezze". Az említett és még meglévő részletek finomságához méltatlan állapot arra késztette V. Miklós pápát, hogy széles körű építési tevékenységét a Santo Stefano Rotondora is kiterjessze. Teljes helyreállítást végeztetett, ennek részletes leírását az építkezéseiről vezetett költségjegyzékek tartalmazzák. A munkálatokat a firenzei Bernardo Rossellino irányította, a quattrocento jeles mestereinek egyike, aki elsősorban mint építész volt jelentős. Személyében a reneszánsz „lépett be" a 12. században átalakított ókeresztény épületbe. Ennek során az alapvető szerkezeti helyreállítás mellett olyan meghatározó, máig érvényesülő részletek is elkészültek, mint a 12. századi portikusz utáni előtér belső, reneszánsz kettős kapuzata az V. Miklós tevékenységét megörökítő felirattal: ECCLESIAM HANC PROTOMARTYRIS... NICOLAUS V. PONT. MAX. EX INTEGRO INSTAURAVIT MCCCCLIII, vagy a centrális tér középpontjába helyezett márványoltár. Ez utóbbi, ugyanúgy, mint a kapuzat kialakítása, Rossellino műve, és előképének nagy valószínűséggel a firenzei San Miniato al Monte oltárát tekinthetjük. 1454-ben a helyreállított templom, és az 1404 óta - VII. Ince pápa által Rómában a San Salvatore in Undában tevékenykedő magyar pálos rend életében jelentős esemény történt. A nagy tekintélyű Kapusi Bálint, a pálos rend akkori általános főnöke - a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatója - közbenjárt a pápánál mindkettő érdekében. Kérésére V. Miklós a Caelius-hegyen lévő, újonnan restaurált templomot, a Santo Stefano Rotondót a pálos rendnek adományozta, amint erről 1454. augusztus 8-án kelt bullája tanúskodik. Részükre kibővíttette, illetve átépíttette a templom mellett álló régebbi kisebb kolostorépületet, melynek loggiás reneszánsz udvarát, nyíláskereteit és díszítéseit, valamint a közepén álló szép reneszánsz kutat ma is megcsodálhatjuk. Ez az épületrész a templom és a pálosok itteni történetének különleges dokumentuma. A háromíves loggia két pillére, illetve a folytatásaként kialakított két keresztboltozatos helyiségnek a kis udvar felőli fala a Santo Stefano Rotondo egykori északi