Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

H. Vladár Ágnes: „A Caelius Sfinxe”. Mit rejteget, és mit jelent nekünk magyaroknak a római Santo Stefano Rotondo-templom

4. kép. A templom főoltárának táblája a magyar szent királyok neveivel, 16. század és keleti keresztkápolnáját összekötő folyosó külső íves falának vonalában áll. Ha ma kilépünk a loggia alól az udvarba (a loggia az egykori előudvar sávjában van), akkor voltaképpen a templom egykori belsejében állunk. Ez a rész a második oszlopgyűrű hat ívezetével nyílt a centrális középteret övező körüljáró felé. Az udvar déli falán ma is látszik a befalazott három és fél oszlopköz. A még hiányzó két és fél helyén az V. Miklós pápa által építtetett reneszánsz belső bejárat van: ezen keresztüljutunk a templom mai terébe. (1. kép) A pápa halálakor, 1455-ben, az általa megkezdett munkák még nem voltak teljesen készen, ezek befejezése utódai közül - IV. Sixtus (1471-1484), VIII. Ince (1484-1492), illetve X. Leó (1513-1521) - alatt történt meg. A főoltáron kívül a templomban lévő öt másik oltár egyikét, mely az egyik oldalkápolnában volt elhelyezve, Remete Szent Pál tiszteletére szentelték. A Santo Stefano Rotondót birtokba vevő pálos szerzetesek időszakát a 16. század közepéig tevékeny élet jellemezte. Ezek közül első helyre kell sorolni bizonyos értelemben magát a reneszánsz főoltárt is, de a fölszentelését, titulusait megörökítő kőtáblát mindenképpen. Ma is eredeti helyén látható, az oltár fölött ívelő 12. században beépített támaszrendszer déli pillérének belső oldalán. A Bernardo Rossellino által tervezett oltár fölszentelese 1454. augusztus 8., V. Miklós bullájának kibocsátása után történhetett. A magyar birtokba kerülés magyarázza azt a máig érvényes, kőbe vésett tényt, mely a finom keretezésű márványtábla szépen metszett reneszánsz feliratán olvasható, bogy a templom közepén álló oltárt „Isten dicsőségére, Szűz Mária Isten anyja, valamint Szent János evangélista, Szent András, Fülöp és Jakab apostolok, Szent István protomártír, Szent Lőrinc, Szent Pongrác vértanúk, Szent Miklós, Szent Márton hitvallók, valamint István, Imre és László magyar szent királyok tiszteletére szentelték." (4. kép)