Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

László Csaba: A szerencsi vár és inventáriumai

JEGYZETEK 1 A vizsgálatot csupán a belső várra szorítottuk, nem foglakozván a külső vár épületeivel. A szerencsi vár és uradalom közel tucatnyi inventáriumának regesztáját a Művészettörténeti Dokumentációs Központ, később Művészettörténeti Kutató Csoport, és az OMF közös kiadásában megjelent Urbaria et Coűsriptiones sorozatban adták közre 1967-1984 között. Két további jegyzéket őri az Országos Levéltár a Ncoregestra Acta alábbi jelzeteken: Fasc. 786. No. 17. (1632) és Fasc.786. No. 20.(1650). A továbbiakban az inventáriumoknál az évszámra hivatkozunk. Az inventáriumok feloldásánál Simon Zoltán és Laár Erika elévülhetetlen segítségét ezúton is köszönjük. A belső várra vonatkozó információban leggazdagabbak a 17. századi összeírások. Az öt 18. századi összeírás közül az 170 l-es lényeges. Az új palotára történő utalás egy jelentős építési fázis meghatározását segítheti elő. Utóbbiról ld. később a 25. sz. jegyzetben. A szerencsi vár első összeírását Détshy Mihály adta közre: Rákóczi Zsigmond szerencsi vár- és templomépítkezésének dokumentumai címmel (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 25/26. Miskolc, 1988. 229-242.), több későbbi inventáriumra is hivatkozva. 2 A vár falaiból több középkori kőfaragvány pl. bordaindítás került elő. A kutatóárkokban semmi korábbi épület nem volt. A várat cölöpökre alapozták, az egykori járószint kevéssel volt a mai alatt. Az apátságot a mai református templomtól délkeletre a parókia előtti kis térre feltételezzük. Az apátság történetének legfrissebb összefoglalása az eddigi téves lokalizációval: Hervay F. Levente: A bencések és apátságaik történetet a középkori Magyarországon. In: Paradisum plantavit Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Katalógus. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 2001. 517. 3 Némethy életútjára ld. Fehér József: Németi Ferenc tokaji várkapitány alakja. In: Tokaj és Hegyalja, XVII. Tokaj, Tokaji Városvédők és Szépitők Egyesülete, 1996. Az erősséget a kortársak castellum néven említették. Komáromy András: Gersei Pethő János levelei Nádasdy Tamáshoz. = Történelmi Tár, Úf. 5. 1904. 405. 4 Rákóczi Zsigmond életútjára ld. Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Eg)' dinasztia születése). = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1978. Debrecen, 1979. 57-110., továbbá: Szabó András: Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem életrajzához (1544-1608). Történelmi Szemle, 29. 1986. 341-350. 5 Csorba Csaba: Várak a hegyalján. Budapest, 1980. 89. 6 Détshy 1988. ( 1. jegyzetben i. m.) 231. 7 Détshy 1988. (1. jegyzetben i. m.) 234. 8 A becslések közlése és elemzése Détshy 1. jegyzetben említett munkájában. Nem tudjuk ki volt a vár építőmestere, csupán egy forrásunk van: 1589-ben Kőműves András architectus épít Rákóczi Zsigmond számára Szerencsen. A kassá levéltárban talált adatot közli Kemény Lajos: Kassai építőmesterek. = Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönye, 38. 1904. 41. 9 A Détshy által közölt becslésben szereplő kívül való nagy konyha talán a keleti szárny déli végében ma föld alatt lévő építménnyel azonosítható. A külső vár nyugati fala mentén később leírt konyha nem lehet azonos a jegyzékben lévővel, mivel a külső vár tekintélyes méretű falai, bástyái nem szerepelnek a jegyzékben egyértelmű, hogy azok 1595-ben még nem álltak. 10 Az egykori kőfokok beletörve látszanak az orsóban. 11 A legutóbbi helyreállítás során a keleti traktusban volt, utolsó formájában 19. századi lépcsőt lebontva rekonstruáltuk a kétkarú, bábos korlátos reneszánsz lépcsőt. A belső vár helyreállítását megelőző kutasokat László Csaba végezte, Valter Ilona és Feld István időszakos közreműködésével. A terveket Erdei Ferenc, Vitályos Ágnes és Oláh Zoltán építészek készítették. A kőkeretek rekonstrukciója, faragása Kovács István kőfaragó és társai munkája. 12 MOL U.et C, fasc.22/21. pp. 158. etc. A birtokosztást nagyrészben közölték az 1. jegyzetben említett forráskiadványokban: Urbaria et conscriptiones. Művészettörténeti adatok. 2. füzet. Gyűjtötte: Baranyai Béláné, Csernyánszky Mária. Budapest, 1967. 571-573. 13 Détshy Mihály: Sárospatak vára a Rákócziak alatt 1617-1710. Sárospatak, 1996. 10. 14 A nagyterem keleti fala, a pitvar felőli fal ma hiányzik, azt a 19. században lebontották. A szoba északi falát ma áttöró nyílások a falazatnál későbbiek, utólagosak. A leírásban szerplő három ablak helyét, kőkereteinek fészkét megtaláltuk és a kereteket visszaállítottuk. 15 Az inventáriumokban felsorolt árnyékszékek a helyiségek azonosításának fontos, a kutatások során meghatározható elemei. 16 Az udvari falban lévő két homokkő ablakkeret profiljában, anyagában is eltér a vár többi reneszánsz keretétől 17 A lőrések formájának, méretének különbözősége is többfázisú építkezésre utal.