Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
László Csaba: A szerencsi vár és inventáriumai
A szerencsi vár és inventáriumai LÁSZLÓ CSABA A történeti értékkel bíró épületek - esetenként műemlékek - megismerésének, miként az igazsághoz vezető útnak is, több megközelítése lehetséges. Az évszázadok óta ismert egyik megközelítés az írott források, a történeti adatok vallatása. Az eredmények ismereteink alaprétegét adják, történeti tudatunk éberen és épen tartásának nélkülözhetetlen és mindig újra megismétlendő lectióját jelentik. A megismerés másik útját az elméletnek a gyakorlattal való ötvözése, vagyis az emlékek közvetlen vallatása, vizsgálata jelenti. Ez a műtárgyak, festmények, szobrok, ötvöstárgyak etc. esetében a művészettörténet princípiumát jelenti. Epületek, romok elfedett részleteinek megismerésére kizárólag a régészeti módszerekkel végzett kutatások alkalmasak. Az ásatások hosszú idők óta ismert metódusa mellett a falak vizsgálata, a falkutatás jelenti a helyszíni ismeretek megszerzésének másik lehetőségét. Az ily módon megszerzett helyszíni kutatási ismeretek egybevetése a történeti forrásokkal teremtheti meg az emlékek közel teljes megismerésének lehetőségét. Az alábbiakban megkíséreljük egy emlék, a szerencsi vár esetében, a történeti források egy csoportja, az inventáriumok adta információt egybevetni a kutatási megfigyelésekkel. ' A szerencsi vár a történeti Zemplén vármegye déli részén, a Takta pataknak a hegyek lába alatti valamikori mocsarából kiemelkedett egyik szigetén áll. (1. kép) A ma belső udvaros, kaputornyos emeletes erősség déli oldalához csatlakozik a sarokbástyás külső vár. A történeti források szerint Szerencsen a 13. század első felében Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt bencés apátságot alapítottak a BogátRadvány nemzetség tagjai. A kis monostor évszázadokig állt, míg a 16. században az elhagyott épületek felhasználásával, annak köveiből reneszánsz erősséget emeltek. Az általánosan elterjedt nézet szerint a vár egykori apátság helyén épült, ám ennek az ásatások során semmi nyomát nem találtuk. J A 16. század derekán Némethy Ferenc' tokaji kapitány foglalta el a Ferdinánd királyhoz hű Bebek Györgytől Szerencset, majd 1557-1558 telén itt építtette fel erősségét. A kétszintes egytraktusú, fallal kerített épület déli sarkához felvonóhidas, háromszintes kaputorony kapcsolódott. A palota földszintjén négy, jobbára boltozott helyiség volt, míg az emeleten a homlokzat előtt az udvarról felvezető külső lépcsőn megközelílhetően nyitott pitvar és a belőle északra és délre nyíló két gerendafödémes szoba volt. Az udvarra, nyugat felé kőkeretes reneszánsz ablakok néztek, míg a másik három oldalon oldalon csupán lőrések törték át az előbbieknél vastagabb külső falakat. A várat, bár többször ostromolták a császári hadak, csupán Némethynek, a tokaji ostrom során - 1565-ben - bekövetkezett halála után adták fel védői. A tokaji várbirtokhoz tartozó település az 1566-os tatárdúlás során
