Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
László Csaba: A szerencsi vár és inventáriumai
1. kép. A vár északkeletről a 19. században. Megjelent: Magyarország Képekben, Pest, 1870. 2. rész. 78. elnéptelenedett, az erősség megrongálódott. Noha a Szepesi Kamara többször kísérelte meg zálogba adni a települést, az udvar sokáig elzárkózott ez elől. Végül 1579-ben immáron a császár utasítására ismét megpróbálták a visszaváltás jogát fenntartva eladni az uradalmat. A jelentkezők közül a legkedvezőbb ajánlatot Rákóczi Zsigmond tette, aki kérését a Kamara részére adott 4.000 forintos kölcsön is „alátámasztotta". A királyi tiltásnál erősebb lévén a pénztelenség, Rákóczi kölcsönei fejében 1580-ban megkapta zálogbirtokként Szerencset, majd kevéssel utóbb Hernádnémetit és Megyaszót. Rákóczi Zsigmond 1587-ben vette feleségül Alaghy Juditot, Mágóchy András özvegyét, így a hatalmas Mágóchy birtok feletti rendelkezés - legalábbis gyámííai nagykorúságáig, - továbbá a tokaji bor kereskedésével szerzett jövedelem biztosította számára, hogy az udvarnak adott kölcsönök fejében mind több zálog-, majd végleges birtokot szerezzen meg. 1 Szerencs vára és uradalma, a vissza nem fizetett zálogösszegek okán, ezért lett 1603-tól végleges királyi adománnyal a Rákóczi család birtoka. 5 Rákóczi vélhetően már az 1580-as évek elején építkezni kezdett Szerencsen, hiszen az első zálogba vételi ajánlatában már szerepelt az építkezések költségének megtérítése. 6 Az évtized végén már Szerencsen lakott, feleségének is ez volt a „szokott lakóhelye". Rákóczi 1592-ben kérvényezte, hog) 7 az építkezései költségeinek elismeréséül emeljék meg 3.000 forinttal a zálog összegét. A fiskális szemlélet máig nem egyetlen újkori példájaként, a Szepesi Kamarajavasolta az erődítmény stratégiai fontosságára tekintettel „Mivel pedig az építkezés nem csupán 3000 forintot, hanem vélhetően jóval többet emésztett fel, alázatosan úgy látjuk, megengedhető, hog) 7 Rákóczi uram számára, ha több nem, de mégis 1500 forint az építkezésre fordított költségek fejében az említett jószágok zálogösszegéhez írassék". 7
