Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Galavics Géza: Estrházy László tézislapján (1860) – egy főrangú család múlt és jövőképe

kodó lován ülve jelenítették meg, lova lábainál megláncolt, kuporgó törökökkel, s ugyanebben az esztendőben fraknói vára udvarán Esterházy Pál nádor (másképpen vice-rex) olyan lovas szobrot állíttat önmagának, amely őt ágaskodó lovon, római öltözékben, fején a hercegi koronával (Herzogshut) ábrázolta, szobra talapzatára faragott kuporgó, rab törökökkel.

17 Esterházy Pál fiainak tézislapjai, amelyeken apjuk igyekezett az uralkodónak ajánlott tézislap műfaját egyre inkább családja dicsőítésére kisajátítani, az Esterházy fiúk neveltetésének eszközei is voltak, mint határozott értékrend és jól átlátható világszemlélet közvetítői. De vajon meddig tartott e dinamikus, a jövő reménységét a (kitalált) múlt távlatában föllelni vélt felfogás érvényessége az Esterházy családon belül? Pál nádor fiai, bár apjuk halála (1713) után már csak rövid idő adatott nekik (Mihály is és József is 1721-ben meghalt), még átvették az apjuk által műalkotások egész sorával kialakított és népszerűsített világképet, s maguk is készíttettek hasonló felfogású műalkotást. Ilyen volt a nagybiccsei vár árkádos udvarának történeti portrésorozata, amelyet Esterházy József (Pál másodszülött fia) készíttetett 1720 táján a valószínűleg rezidenciájának szánt várban. Mintaképe a fraknói várudvar kiképzése lehetett, ahol Esterházy Pál lovas szobrát ókori hősök és Habsburg uralkodók festett alakjai vették körbe, még Pál nádor megrendeléseként. Nagybiccsén is a portrésorozat Esterházy Pál nádor lovas képe és Miklós nádor képmása köré szerveződött, s Achillestől Nagy Sándoron, Attilán, Nagy Konstantinon és Mátyás királyon át egészen az uralkodó VI. Károlyig felvonultatták az ókori görögök, rómaiak és keleti birodalmak hőseit, nevezetes magyar vezéreit, királyait és fejedelmeit, itáliai és kelet-európai hadvezéreit. A szándék nyilvánvaló. E megkésett reneszánsz uomini famosi sorozattal az Esterházy-család nagyságát olymódon kívánták jellemezni, hogy a két legjelesebbet a világtörténelem nagyhírű személyiségeivel állították egy sorba.

ts A program készítője, Esterházy József apja nyomdokaiba lépett, s bizonyára elnyerte volna az ő tetszését is. Esterházy Pál unokái, József fia gyermekei, Pál Antal és Fényes Miklós azonban már nem ezt az utat járták, s nem ezt az értékrendet vallották. Bizonyos, hog)

7 megérintette őket a birtokszerző Miklós nádor, s különösen Pál nádor személyiségének varázsa, s ezt az is jelzi, hogy Pál Antalnak nem egy képzőművészeti gesztusát ismerjük, amely tudatosan nagyapja egy-egy jellegzetes műalkotására utal vissza.

19 Kettejük felfogásának meghatározó különbségét éppen egy ilyen típusú, Pál Antal által készíttetett festmény mutatja mindennél jobban. Ez a kép az 1735 után a Pál nádortól kigondolt Esterházy családfa mintájára készült, a családfa tövében éppúgy Fraknó és Kismarton ábrázolásával. De a családfának azon a levelein, ahol az ősök személye nem volt megállapítható, nem a Pál nádor-féle megoldást választották, azaz nem írták tele kitalált nevekkel, hanem egyszerűen üresen hagyták a családfa leveleit.'" A ráció századának gyermekei már nem vállalták nagyapjuk műalkotásokban is megfogalmazott és népszerűsített álomvilágát.